Álmok, utak, esélyek
Felmérték a Hargita megyei roma közösség helyzetét és cselekvési tervet is készítettek a két évig tartó Dream Road projekt keretében – hangzott el a projekt eredményeit kiértékelő szerdai sajtótájékoztatón. A program lebonyolítói szerint több tekintetben is hiánypótló munkát végeztek.
A szerda délelőtti eseményen jelen volt Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke, András Lóránd, a Dream Road projekt menedzsere, a Hargita Megyei Mélyszegénység Munkacsoport koordinátora, illetve a projekt kutatói, Sólyom Andrea szociológus, a Sapientia Egyetem adjunktusa és Kiss Tamás szociológus, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet kutatója.
Elhangzott: a Dream Road projekt elsődleges célja, hogy a roma közösségek számára pozitív előjelű változást generáljon. Mint minden roma közösséget célzó tevékenység, alapvetően a romák felzárkóztatását tűzték ki célul. A program része volt, hogy készségeket fejlesztettek, a közös megoldásokat találtak ki és valósították meg, hatékony és világos kommunikációt folytattak a roma közösséggel. A program alapértelmezett célja volt az együttműködés, a megértés, a közös gondolkodás és a megoldások keresése.
A sajtótájékoztatón azt is elmondták: a most befejezett programban végrehajtott tevékenységek amiatt is egyedülállónak számítanak, hogy a roma közösséget is bevonták, mivel az esetek többségében a roma közösségeket senki sem kérdezi meg az őket érintő projektek kivitelezésekor. Mindegy, hogy szociális munkáról, akár politikai projektekről van szó, az esetek többségében a romák feje fölött döntenek. Ezúttal azonban, a lehetőségekhez mérten, igyekeztek állandó kommunikációt fenntartani a roma közösséggel.
– A cselekvési terv, a stratégia, ami létrejött, garancia lehet arra, hogy mostantól, aki valamit akar tenni ebben a témakörben, annak van egy kapaszkodó, amelyhez tud igazodni – jegyezte meg Borboly Csaba.
Bíró Barna Botond szerint a pályázatot megfelelő hatékonysággal ültették gyakorlatba, és elérték a kívánt eredményeket. Úgy vélte: nagy eredmény, ami az elmúlt két évben történt ebben a kérdésben. Mint részletezte, elkészült egy olyan kutatás, amely pontosan feltérképezte a Hargita megyei romák jelenlegi helyzetét. Ez a kutatási eredmény minden további intézkedés kiindulópontja lesz, hogy tudják, milyen tevékenységet kell elkezdeni, milyen közpolitikákra van szükség. Hozzátette: erre a projektre nagy szükség volt. Már tudják, hogy kikkel kell beszélniük, és hogyan értesülnek azoknak a csoportoknak a problémáiról, akik mélyszegénységben élnek. Tudják, kik azok, akikkel a romák kapcsolatot tartanak, kit fogadnak el vezetőnek, és ez azért fontos, mert vannak olyan helyzetek, amikor lenne lehetőség javítani a sorsukon, de nem tudják, kivel kell beszélni, kit kell keresni.
– Jó, hogy végre asztalra került egy olyan téma, ami eddig a szőnyeg alá volt söpörve. Lényeges, hogy nem finomkodva, hanem tabudöntögető módon beszélünk róla. Ezt a helyzetet csak úgy lehet megoldás felé irányítani, ha őszintén beszélünk, ha kimondjuk a dolgokat, nem óvatosan kell megközelíteni – fejtette ki az alelnök.
A sajtóeseményen András Lóránd, a Dream Road projekt projektmenedzsere ismertette a projekt hátterét is. Elmondta: projekt tevékenységeit az Interreg Duna Transznacionális Program keretében ültették gyakorlatba, 2020. július 1. és 2022. december 31. között. Összköltségvetése több mint 1,6 millió euró.
– Az elmúlt két évben több tekintetben is hiánypótló munkát végeztünk Hargita megyében. Ez az első olyan megye Romániában, amely ilyen mélységben elkezdett foglalkozni a mélyszegénység kérdésével. Ennek a látszata még csekély, de az, hogy ma egy megyei önkormányzat ezt a kérdést megvitatja, elkezd szociálpolitikában gondolkodni, az egyedülálló – fejtette ki a projektmenedzser.
Mint részletezte: különböző események és képzések révén igyekeztek bevonni és felzárkóztatni a romákat. Ilyen esemény volt a Székelyföldi Roma Szabadegyetem, emellett képességfejlesztő tréningeket, kerekasztal-beszélgetéseket, képzéseket és konferenciákkal is tartottak. A hangsúlyt azonban sokkal inkább a helyi szociálpolitikára és a roma közösségek cselekvőképességének fejlesztésére helyezték, ugyanis a szociális munka elengedhetetlen, de nem elégséges.