Gyergyóban harminchárom éve szervezik meg a húsvéti határkerülést, idén azonban a mostoha időjárási körülmények miatt nem kerül rá sor.

Körbejártuk a határt, nagy a hó, vizesek a földek. Sem autóval, sem lóval nem lehet biztonságosan végigmenni, ráadásul a gazdákra is gondolnunk kell, akiknek teljesen összetörhetnek a területeik. Ezért mondtunk le a határkerülésről

– közölte Len Emil, a Szent Miklós-plébánia egyháztanácsosa, a határkerülés rendszeres szervezője. 

A gyergyószentmiklósi szervezők a környékbeli települések plébánosaival és a lovas gazdákkal egyeztetve döntöttek az idei határkerülés lemondása mellett. Amint azt Bajkó Tibor, az esemény másik szervezője elmondta, a lovak egészségének sem tenne jót, ha ilyen körülmények között kellene a határba kimenniük.

– Szeretjük az állatorvosokat, de nem kívánjuk szaporítani ezzel a munkájukat – tréfálkozott Bajkó.

Az idén a gyergyószárhegyiek is csatlakoztak volna a húsvéti határkerülők sorához, illetve ez alkalommal a Szent István-plébánia mutatta volna be a szentmisét a hármashatárban.

Nem ez az első alkalom, hogy elmarad a húsvéti határkerülés, ugyanis a járvány időszakában sem tudták megszervezni a szertartást.

Gyergyóban a húsvéti ünnepkör hagyományos eleme a húsvétvasárnap reggeli határkerülés. A középkori szokások szerint a falu földterületének végpontjait kijelölték, és védelmükről gondoskodtak. A határkerülés alkalmával a határjeleket megerősítették, a termékenységért és a csapások elkerüléséért megszentelték a termőföldeket. Gyergyóban a 90-es években éledt újra a húsvétvasárnapi határjárás hagyománya, amikor a várost övező földek találkozásánál lévő keresztekhez vonultak az ünneplők.