Október 6-án egész nap gyertyagyújtásra volt lehetőség a főtéren kiállított történelmi arcképcsarnoknál. Az ünnepi megemlékezést délután tartották Gyergyószentmiklóson, a megszokott módon, a temetőben. Ünnepi kulturális műsorral, szónoklatokkal tisztelegtek a hősök emléke előtt. Benedek Tibor Magor, a művelődési központ kinevezett vezetője felvezetőjében emlékeztetett, valójából tizenhat honvédtisztről volt szó, s azt is kiemelte, hogy a lehető legmegalázóbb, méltóságtipró halálnemekkel végezték ki a vértanúkat, az elnyomók szándékosan a méltóságukba tiportak.

Hasonló gondolatokat fogalmazott meg történelmi visszatekintőjében Portik Zsolt történész. Úgy fogalmazott, október 6-a mindig is az emlékezés és az elszántság napja marad. Méltóságteljesen viselkedtek kivégzésükkor is a vértanúk – mutatott rá.

Len Emil, Gyergyószentmiklós alpolgármestere úgy fogalmazott: a férfias szerepvállalás volt az aradi vértanúk veszte, kivégzésük elrettentő példa volt, hogy mások ne tegyék azt amit ők.

– De mit is tettek? Harcoltak a szabadságért. Kivégzőik üzenete tehát ez volt: senkinek nincs joga a szabadsághoz. Ne higgye senki azt, hogy az megszerezhető bármilyen harc árán. Ma már tudjuk, tökéletes szabadság nincs, folyamatosan harcolni kell érte, legyen ez a csatatéren vagy a tárgyalóasztal mellett, szóljon ez egy város vagy ország jövőjéről, vagy a családról, osztályközösségről – vonta le a tanulságot az elöljáró. 

Az esemény végén a jelenlevők elhelyezték az emlékezés koszorúit, majd elénekelték a székely és a magyar himnuszt. Este, zárásként a Salamon Ernő Gimnázium dísztermében levetítették a Szirmok, virágok, koszorúk című magyar filmdrámát.