A képzettség és a hozzáadott érték a kulcs
A faiparról és az erdőgazdálkodásról, valamint ezek üzleti és gazdasági lehetőségeiről kap átfogó tájékoztatást közel ötven gyergyószéki vállalkozó. A Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Gyergyószentmiklóson szervezi kétnapos exportakadémiáját, a rendezvény megnyitóját tegnap tartották. A jelenlévők egyetértettek abban, hogy a szakképzés elengedhetetlen szempont a jövőt illetően, csakúgy mint az iparágban tevékenykedő vállalkozók képzése. Ebben nyújt segítséget a kereskedőház, hisz tegnap és ma is szakmai előadásokon, valamint kerekasztal-beszélgetéseken vesznek részt a tréningre jelentkezett cégvezetők.
[caption id="attachment_50911" align="aligncenter" width="1000"] Exportakadémia faipari vállalkozóknak. Szakmai útmutatás Fotó: Kertész László[/caption]
Idén is megszervezte tréningsorozatát határon túli vállalkozások számára a Magyar Nemzeti Kereskedőház – látva a tavalyi sikereket –, amelynek stratégiai céljai között szerepel ezek fejlesztése, a magyar vállalkozók közötti gazdasági kapcsolatok erősítése, valamint a képzések által annak a tudásnak és szakmai háttérnek a biztosítása, amely a magyar kormány által meghirdetett gazdaságfejlesztő program hatékony kihasználásához szükséges.
A gyergyószentmiklósi tréning tegnapi megnyitóját Bíró Tamás, az MNKH stratégiai igazgatója moderálta, aki rámutatott: Vajdaság és Kárpátalja után a magyar kormány Erdélyben is igyekszik kiterjeszteni a magyar közösségek gazdasági fejlődését és megerősödését célzó programját. Hozzátette, első ízben egy egymilliárd forintos keretösszegű mintaprogramról van szó, amellyel támogatnák a vállalkozókat.
Közös munka és szakmai képzettség
A gyergyószentmiklósi Lázár Panzióban tartott Exportakadémia megnyitóján több köszöntőbeszéd is elhangzott. A város polgármestere, Nagy Zoltán eredményes képzést kívánt a jelenlévőknek, csakúgy, mint Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának részéről Lázár Zoltán külgazdasági attasé, aki többek között azért is köszönetet mondott, hogy a tréning szülővárosában valósulhat meg.
A Földművelésügyi Minisztérium Erdészeti és Vadgazdálkodási Főosztályának főosztályvezető-helyettese, Mózes Csaba – aki egyébként szintén Gyergyószentmiklós szülöttje – köszöntőbeszédében a fenntartható erdőgazdálkodás szükségszerűségére mutatott rá, mondván, ez biztosítja a faipar által feldolgozott nyersanyagot. Hozzátette, egyre inkább kialakulóban van a tudatos vásárlás, azonban tenni is kell ennek érdekében, mint ahogy azt is el kell dönteni, hogy a mennyiségre, vagy inkább a minőségre helyezi a hangsúlyt egy-egy vállalkozó.
– Ha fenntarthatóan akarunk gazdálkodni egy erdővel, akkor úgy kell tennünk, hogy megóvjuk annak a környezeti és természeti értékeit, ugyanakkor a gazdasági vonalát is erősítenünk és őriznünk kell. Tehát azokat a fa alapú szolgáltatásokat sem tudjuk mellőzni, amelyeket az erdő biztosít – részletezte a fenntartható erdőgazdálkodással kapcsolatban.
Hangsúly a kapcsolatépítésen is
Skapinyecz Péter, az MNKH Közép-európai Kereskedelemfejlesztési Hálózatának ügyvezetője megjegyezte, az ehhez hasonló konferenciák lényege nemcsak abban rejlik, ami az előadásokban, a képzések során hangzik el, hanem a kapcsolatépítés szempontjából a szünetek is nagy jelentőséggel bírnak. A jelenlévőkkel röviden ismertette a kereskedőház céljait, ugyanakkor a magyar kormány által létrehozott exportösztönző szervezet felépítésére is rávilágított. Az ügyvezető az ingyenes tréningre jelentkezett vállalkozókhoz szólva megjegyezte: számos fafeldolgozó létezik, éppen ezért fontos megtalálni azt a pontot, amelyben az adott vállalkozás jobbnak bizonyul a többinél. Mindemellett a szakmai képzések folyamatosságának fontosságára figyelmeztette a cégvezetőket, és hangsúlyozta: vonják be a fiatal generációt a tevékenységbe, mivel csakis ebben az esetben lehet jövőről, jövőképről beszélni.
– Nem lehet csak egy irányba tevékenykedni. Ha mindig csak a magyarországi termékeket szeretnénk itt értékesíteni, egy idő után megunnának bennünket. Célunk tehát, hogy több irányban fejlesszük a vállalkozások exportképességét – mondta Skapinyecz Péter a megnyitót követően.
Hargita Megye Tanácsának elnöke, Borboly Csaba az ARBOR Vállalkozók Szövetségének térségünkben betöltött fontos szerepére világított rá mondandójában, majd az erdőgazdálkodás ügyét illetően azt mondta, fontos lépéseket sikerült megtenni, ez azonban még nem elégséges. A megyeelnök mindemellett a szakképzés szükségszerűségét emelte ki, mondván, fontos, hogy a faipari osztályok olyan gyermekekkel teljenek meg, akiket tényleg érdekel a szakma, a figyelemfelkeltéshez pedig a tavalyihoz hasonló, sikeres szakma-népszerűsítő kampányra lenne szükség. Borboly kifejtette, számos beruházás lesz a megyében az elkövetkező időszakban, legtöbbször pedig azért aggódik, hogy vajon kerül-e Hargita megyei cég a kivitelezéshez? „Vissza kell állítani a szakma becsületét” – tért vissza előző gondolatmenetéhez a megyeelnök. A megyei önkormányzat alelnöke, Barti Tihamér is a hozzáadott érték fontosságát részletezte, ugyanakkor pozitívnak nevezte azt, hogy úgymond „a kereskedőház házhoz jött”.
Elismert trénerek tájékoztatnak
A kétnapos exportakadémia során trénerek, külpiaci szakértők, állami szervezetek képviselői tájékoztatják a vállalkozókat, az előadások fő témáját pedig a faiparhoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó exporttevékenységekben rejlő lehetőségek és kockázatok képezik, rávilágítva az ágazat legújabb trendjeire is – az előadásokat kerekasztal-beszélgetések követik. A program ma, a déli órákban összegzéssel zárul, a soron következő határon túli exportakadémiát pedig Felvidéken szervezi a Magyar Nemzeti Kereskedőház.
Kertész László