A tavalyi 4292 bevetés közül 607 esetben tűzesethez riasztották a megyei katasztrófavédelem tűzoltóit. Ez az összes bevetés 14,15 százalékát teszi ki.

Több volt a tűzeset, mint 2021-ben

A leggyakrabban a mentőknek kellett beavatkozniuk, összesen 3555 esetben, ez a bevetések több mint 82 százaléka. Érdekesség, hogy miközben a tűzesetek száma tavalyelőtthöz képest 55,24 százalékkal, azaz 391-ről 607-re nőtt, addig a mentőket viszonylag kevesebbszer kellett bevetniük, 2021-ben ugyanis 5442-szer kellett beavatkozniuk, így a mentők bevetéseinek idei száma 34,67 százalékos csökkenést jelent.

Régiókra lebontva Csíkszeredában 1443, Székelyudvarhelyen 989, Gyergyószentmiklóson 675 alkalommal volt szükség a katasztrófavédelem munkájára,

míg Maroshévízen 733-szor kellett beavatkozniuk tavaly. Százezer lakosra vetítve 1301,2, ezer négyzetkilométerre számolva 621,48 bevetés jutott. Ez mindkét összevetésben kevesebb, mint 2021-ben, amikor 222,2, illetve 896,36-os volt ez a két mutató.

Nagyobb a kár, mint tavaly

Tavaly Hargita megyében több mint 10,5 millió lej anyagi kár keletkezett a tűzeseteket és más sürgősségi beavatkozást igénylő eseményeket követően, míg 2021-ben a kár mértéke 8,999 millió lej volt. A mentők bevetéseit leszámítva a sürgősségi beavatkozást igénylő események ideje alatt két felnőtt elhunyt, tizenhárom személy megsérült, két személy életét megmentették – egy felnőttét és egy gyermekét –, továbbá tizenegy állat életét is meg tudták menteni. Ellenben 48 háziállat a lángok martalékává vált: hét kisebb, tizenegy nagyobb testű és harminc háziszárnyas. 2022-ben a jóval több tűzeset miatt 10,3 millió lej kár keletkezett. A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor több mint 86 millió lej értékű megmentett vagyontárgy szerepel. A 607 tűzeset közül egyébként 144 következett be lakóházaknál, 42 esetben melléképületek gyulladtak ki, 31 esetben tömbházlakások kaptak lángra, hét esetben a kertekben kellett tüzet oltani, illetve 29 jármű is kigyulladt. Érdekesség, hogy nem minden esetben járt anyagi kárral a tűz, a 607 tűzeset közül 348-ban: 68 esetben a kémények gyulladtak ki, 278 alkalommal a száraz aljnövényzet és két esetben a szemét égett el.

Eltérő reakcióidők

Ami a katasztrófavédelmi felügyelőség egységeinek reakcióidejét illeti: átlagosan 17,2 perc alatt értek a helyszínre, egy átlagos beavatkozás csaknem 107 percig tartott. A helyszínre érkezés időtartamát tekintve ugyanakkor jelentős különbségek vannak a városok és a falvak között. Míg városi környezetben átlagosan 5,35 perc alatt érnek a helyszínre a tűzoltók, addig falvak esetében 17,28 percre volt szükségük. Eltérő a beavatkozás időtartama is: városon átlagban 46,31 percet tart egy bevetés, míg falun átlagban 57,36 percbe is belekerül. Ha az összes bevetés közül leszámítjuk a SMURD mentőakcióit, akkor városon belül 9,36 perc a tűzoltók reakcióideje, vidéken pedig 24,28 percig tart, amíg odaérnek.

A tűzeseteknél egyértelműen lassultak 2021-hez képest, akkor átlagban 13,48 perc alatt a helyszínre értek, 2022-ben viszont már 17,03 percre volt szükségük. A tüzet tavaly átlagosan 90,92 perc alatt oltották el, míg 2021-ben ehhez elég volt átlagban 67,16 perc is.

Ami a tűzesetek okát illeti, az esetek 53,38 százalékában nyílt láng okozta, további 20 százalékban parázs vagy szikra, 14 százalékban az elektromos vezetékek rövidzárlata okozta a bajt. Viszonylag ritkán, de előfordult, hogy villámcsapás vagy robbanás okozott tüzet.

Nemcsak tüzet oltottak

2022-ben 64 alkalommal fordult elő, hogy más sürgősségi esetben kellett beavatkoznia a katasztrófavédelmi felügyelőség legénységének. Ezek közül négyszer árvizeknél kellett segítséget nyújtaniuk, 29 alkalommal pedig fel nem robbant lőszereket kellett megsemmisíteniük. Kilenc alkalommal a veszélyes időjárási jelenségek miatt kellett közbelépniük, míg 24 alkalommal tömegrendezvényeket biztosítottak. Az ilyen jellegű beavatkozások száma egyébként csökkent, 2021-ben még 77 hasonló bevetésük volt. A kategórián belül ugyanakkor enyhén nőtt a lőszer-megsemmisítések száma, huszonegyről huszonötre.

A mentők mérlege

A megyei katasztrófavédelem mentőit tavalyhoz képest jóval kevesebbszer riasztották, de így is akadt dolguk. A 3555 kiszállásuk közül 46 eset bizonyult téves riasztásnak. Az esetek túlnyomó többségében elsősegélyt kellett nyújtaniuk, míg a bevetéseik 19 százaléka a járványügyi korlátozások eltörlése előtti időszakra esik, 652 alkalommal kellett elsősegélyt nyújtaniuk koronavírussal fertőzött betegeknek, illetve szállítaniuk fertőzésgyanús vagy fertőzött betegeket.

A jelentés szerint különösen az év elején tevékenységük elsősorban a Covid19-világjárvány hatásainak leküzdésére irányultak, ami­hez hozzájött az ukrajnai háború kitörése. A háború elől menekülőknek kellett segíteniük.

Költségvetés

A Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség járműparkja 2022-ben két szerkocsival, egy tábori zuhanyzóval és egy tábori mosdóval bővült. A mintegy 44,5 millió lejes költségvetésük jelentős része, 43,7 millió lej személyzeti költség volt. Összesen 1,58 millió lej értékben szereztek be szolgáltatásokat és javakat.