PÉTER ÉVA
Künn a jégfogú tél-sárkány havat prüszkölt, zúzmarát szórt.
(…)
Benn duruzsolt a kemence. Halk beszéd közt orsó pergett.
(…)
ne bánd a csuszatornyodat.
Telhetetlen vágyaidból építsz te még nagyobbat is,
és a sors egy legyintéssel így ledönti azokat is.
Mint Apóé: építéssel telik el az egész élet,
de hogy tornyod betetőzd, azt te soha el nem éred.
Nem, mert bár az égig érjen: vágyaink még feljebb hágnak,
s tetőtlen tornyokból hullunk ölébe a zord halálnak.
(…)
Apó mesélt, én hallgattam, s újra felraktam a tornyot
(Horváth István: Tornyot raktam)
Mély fájdalommal tudatjuk, hogy a drága édesanya, nagymama, testvér, anyós, sógornő, rokon és jó barát, PÉTER ÉVA (szül. Nagy) életének 77., özvegységének 30. évében 2025. május 14-én szerető szíve megszűnt dobogni. Drága halottunk temetéséről később adunk hírt. Emlékét őrizzük! Szerettei: Olasztelek ‒ Székelyudvarhely ‒ Csíkmadaras ‒ Székesfehérvár.

