Egy-két csillag, ha megmarad talán
Lesüppedt sírok őrének felettünk,
És messzi pályán tán egy árva láng:
Amerre elment mind, akit szerettünk.
(Reményik Sándor)

Elmentél tőlünk, pedig fontos voltál,
értünk küzdöttél, értünk dolgoztál.
Szívünkben tovább élsz, emléked nem száll tova,
mert akit szeretünk, az nem hal meg soha.
Édes Jóistenünk, öleld át helyettünk,
csak Te tudod, mennyire szerettük.

Szívünk mély fájdalmával, de a Jóisten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a drága jó édesanya, nagymama, dédnagymama, anyós, anyatárs, rokon és jó szomszéd, özv. VÁRDA ILONA (szül. Varga) életének 89., özvegységének 27. évében, 2026. április 28- án rövid, de türelemmel viselt betegség után, szentségekkel ellátva, visszaadta lelkét Teremtőjének. Felejthetetlen halottunk földi maradványait 2026. május 1-én 15 órakor helyezzük örök nyugalomra a csíktaplocai ravatalozóból a helyi temetőbe. Fájó szívvel búcsúzunk Tőled. Áldozatos életedért adja meg a Jóisten az örök élet jutalmát. Nyugalmad legyen csendes, emléked áldott! Lelke üdvéért az imádkozó 2026. április 30-án 18 órakor lesz a csíktaplocai katolikus templomban. A gyászoló család.