özv. SIMÓ KÁROLYNÉ

Csak ment és teregetett némán,
nem szidott, nem is nézett énrám
s a ruhák fényesen, suhogva,
keringtek, szálltak a magosba.
Nem nyafognék, de most már késő,
most látom, milyen óriás ő
– szürke haja lebben az égen,
kékítőt old az ég vizében.
(József Attila)
Szívünk mély fájdalmával, de a Jóisten akaratában megnyugodva tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy az önfeláldozó édesanya, szerető nagymama, anyós, testvér, sógornő, ángyi, rokon, szomszéd és jó barátnő, özv. SIMÓ KÁROLYNÉ (szül. Márton Margit) életének 87., özvegységének 16. évében, türelemmel viselt rövid szenvedés után 2026. november 9-én délben békésen elhunyt. Drága halottunkat 2026. november 12-én, csütörtökön 13 órakor helyezzük örök nyugalomra a szentkeresztbányai temetőbe. Virrasztás 2026. november 11-én, szerdán 17 órától lesz a szentkeresztbányai temető ravatalozójában. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes. A gyászoló család.

