Istenke, vedd térdedre édesanyámat,
Ringasd szelíden, mert nagyon elfáradt,
Ki adtál életet, adj neki most álmot, és mivel ígértél,
Szavadat kell állnod, mert ő mindig hitt és sose kételkedett,
Szájára suttogva vette a nevedet.
Én nem tudom felfogni, hogy többé nincsen,
S szemem gyönge, hogy a semmibe tekintsen.

(Csukás István)

Szívünk mély fájdalmával, de a Jóisten akaratában megnyugodva tudatjuk, hogy a drága jó gyermek, feleség, édesanya, testvér, rokon, kolléganő, szomszéd és jó barát, LUKÁCS LOREDANA szül. Lucaci életének 46., házasságának 18. évében, 2026. május 16-án szerető szíve megszűnt dobogni. Drága halottunk földi maradványait 2026. május 21-én 10 órakor helyezzük örök nyugalomra a Kalász negyedi ravatalozóból a helyi temetőbe. Lelke üdvéért az imádkozó 2026. május 20-án 18.30-kor lesz a Kalász negyedi ravatalozóban. Emléke legyen áldott, nyugalma csendes! A gyászoló család.