– Mi a június 9-i választások tétje? Miért kell elmenni szavazni? 

– Menjünk picit vissza az elejére, és ne a végéről kezdjük. Hunyad megyében és máshol Erdélyben is beszélgetve az emberekkel, egyre többen mondják azt, hogy nem látják a kiutat, és rossz szájízzel vannak az elmúlt öt évet illetően. Az életünket előbb jelentősen meghatározta a koronavírus-járvány, most meg épp egy háború szomszédságában élünk. Volt itt energiaválság, infláció: a családok nagy része megszenvedni kényszerült ezeket az éveket, a helyi termelők, vállalkozások úgy érezhették és érzik ma is, hogy nehéz helyzetbe hozták őket a brüsszeli bürokraták. Okkal vagyunk elégedetlenek és csalódottak, okkal gondoljuk azt, hogy Brüsszel csak saját magával foglalkozik és nem velünk, a polgárokkal. 
A június 9-i választások tétje, hogy jó irányba változzanak meg a dolgok, hogy új szemlélet, új lendület és új vezetés legyen Brüsszelben. Minden, amit most eldöntünk, az legalább tíz évről szól. Aki június 9-én az RMDSZ-re szavaz, az arra szavaz, hogy nekünk, magyaroknak legyen erőnk és hangunk változást elérni itthon és Európában is.

– Egyre több a bizonytalan, csalódott és reményvesztett em­ber. Érti az RMDSZ, hogy mi a csalódottság oka? Mit tudnak kezdeni ezzel a problémával?

– Igen, értjük, és azt gondolom, hogy csak mi értjük igazán, akik ott voltunk közösségünk mellett az elmúlt években, a baj idején is. Az emberek azt is elmondják nekünk, hogy nem az EU-ból ábrándultak ki, hanem abból, amerre Brüsszel az elmúlt években elindult. Látják, hogy az EU sok jót is hozott a közösségünknek – gondoljunk csak a területalapú támogatásokra, amelyeket direkt módon a gazdák kapnak meg, de ezenkívül sok iskola, út, kórház is megújult uniós finanszírozással –, de mindezek mellett jogosan elégedetlenek a kettős mércével, a sok fölösleges szabályozással és teherrel szemben, amit az EU egyes vezetői újabban ránk akarnak erőltetni. 
Amit mi akarunk, az egybecseng azzal, amit közösségünk akar. Egyrészt erős hangra van szükség, mert az Európai Parlamentben annyit érünk, amennyire erős a hangunk. Másrészt több pénzre van szükségünk településeink fejlesztésére, is­koláink, kórházaink korsze­rűsítésé­re, gazdáink és vállalkozóink támogatására. Harmadrészt jogaink garantálására van szükség: az útépítést az RMDSZ elkezdte, és csak mi fogunk tovább dolgozni azért, hogy szülessen végre európai kisebbségvédelmi szabályozás. 

– Nemcsak a csalódottsággal kell megküzdeni, hanem a magyarellenességgel is. Mennyire kell komolyan venni az AUR-t és Șoșoacă pártját?

– Ki kell mondani: az AUR a magyarok ellensége. Azt is biztosan ki lehet jelenteni, hogy nem a magyarok érdekeit és nem is Erdély, vagy az ország érdekeit nézik. Négy évvel ezelőtt mindenki legyintett, hogy ugyan, nem fognak bejutni a parlamentbe. Bent vannak, és ma már félő, hogy akár a 20 százalékot is meghaladhatják. Ezért veszélyes a közöny, az érdektelenség, mert ezek a szélsőségesek táborát táplálják. Veszélyes, ha legyintünk a magyargyűlölők térnyerésére, hiszen ha megengedjük, ők lesznek az új normalitás. És azt is látjuk, hogy ez a tábor nemcsak hangos, hanem cselekvésre készen áll. 

– Az összevont választások miatt magas részvételre számítanak az elemzők. A magas részvétel mindig veszélyt jelent az RMDSZ-nek. Van erre megoldás, stratégia? 

– Minden előrejelzés azt mutatja, hogy magas lesz a román lakosság körében a részvétel a június 9-ei választáson, de ahogyan mondani szokás: nekünk nem a közvélemény-kutatások adatait kell nézni, nem ott kell nyerni, hanem a választásokon! A győzelem alapfeltétele pedig az, hogy sokan megyünk el szavazni. Ott is, ahol magyar a polgármester, de ott is, ahol szórványban élnek a magyarok. Mindenkire szükség van, minden szavazat számít! A magyar politikai szervezetek összefogtak, ami fontos, de korántsem elégséges lépés. Június 9-én a magyaroknak is össze kell fogniuk azért, hogy legyen erőnk a változást kiharcolni. Én tudom, hogy együtt győzni fogunk! 

Zahoránszki Brigitta 

(X)