A földrengések, trópusi viharok vagy villámárvizek pusztítása ritkán írható kizárólag a természet számlájára: a humán és anyagi veszteségek döntő hányada a társadalmi felkészületlenségből fakad. Éppen ezért hívta életre az Egyesült Nemzetek Szervezete 1989-ben a katasztrófakockázat-csökkentés nemzetközi napját (angolul International Day for Disaster Risk Reduction), amelyet az eredeti, október második szerdájára eső időpont helyett ma már rögzítetten október 13-án tartanak világszerte. Rávilágít arra, hogy a megelőzés nem elvont bürokratikus fogalom, hanem konkrét, életeket óvó védőháló, és a megelőzésbe fektetett erők nagyságrendekkel több életet óvnak meg, mint a legösszetettebb utólagos mentőakciók.

Az ENSZ honlapja szerint a fejlett infrastruktúrával rendelkező régiókban a szigorú építési szabályzatok, a gátrendszerek és a modern lakossági riasztórendszerek már most is drasztikusan mérséklik a tragédiákat. Ezzel szemben a sérülékenyebb, fejlődő térségekben egyetlen szélsőséges környezeti esemény nemcsak életeket követel, hanem egész közösségek gazdasági alapjait rombolhatja porig. Nemzetközi adatok bizonyítják, hogy a jól kiépített korai előrejelző hálózatok és a tudatos lakossági felkészítés akár a felére csökkenthetik a halálos tragédiák és az áldozatok számát. Az akciónap központi üzenete így a megelőzés kultúrájának megteremtése: a növekvő klímakockázatok korában a passzív áldozati szerep helyett ellenálló infrastruktúrával, pontos tájékoztatással és aktív védelmi stratégiákkal kell szembeszállnunk az elemekkel.