Velejéig saját, egyszerű, érthető és szórakoztató
Végre Csíkszeredában is bemutatja a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a még tavaly összeállított Ludas Matyi című táncjátékát. A díszbemutató holnap este 7 órától lesz a városi művelődési házban, a Csíki Játékszín székhelyén. Az együttes tagja, Kelemen Szilveszter által megálmodott színpadi mű főként csíki és küküllőmenti táncmotívumokra épül, de sóvidéki, buzai, centei, őrkői cigány, valamint bonchidai táncokat is bemutatnak.
[caption id="attachment_48469" align="aligncenter" width="1000"] Ludas Matyi és Döbrögi. Jelenet az előadásból Fotó: László F. Csaba[/caption]
Kelemen Szilveszter harmadszor rendez az együttes számára előadást a Júlia szép leány és a Madéfalvi veszedelem után. A 2016-ban először színpadra vitt Ludas Matyival kettős évfordulónak tisztelgett a Hargita együttes: 250 éve, 1766-ban született Fazekas Mihály, a mű szerzője, aki 1816-ban, vagyis 200 éve ajánlotta közkézre javított és kiegészített művét Debrecenben. A „régi magyar regéből” írt verses mű a magyar irodalom első népmese-feldolgozása, megjelenésekor derűt fakasztott olvasóiban, és sikere azóta is töretlen.
A műsor tehát még tavaly megszületett, és András Mihály igazgató elmondása szerint, érnie kellett ahhoz, hogy Csíkszeredában is bemutassák. Bizonyos színvonal felett a kis előrelépések hatványozottan érvényesülnek, sokszor a siker a kitartásban is van – mondta.
A Ludas Matyi „házon belül” készült, amelyre az első példa még a 2004-es Keletről nyugatra című műsor volt. Majd öt év után született meg a Hegyen innen – hegyen túl című előadás, és ezzel indult el tulajdonképpen az a hagyomány, hogy az együttes időről időre újabb, történetmesélős előadásokkal jelentkezik, ebbe a sorba illeszkedik a Ludas Matyi is, mondta Rangyák József archívumvezető, irodalmi titkár.
– Műfaji szempontból nehéz besorolni a Ludas Matyit, hiszen a mesék eredetileg a felnőtteknek szóltak, szórakoztató célzattal. Csak a 19. század végén alakultak ki az első gyerekmesék, ám a felnőtteknek szóló műfaj még a huszadik század közepén is élt. Mindezek mellett színpadi műfajként létezik a népszínmű, amit bizonyos körökben elég lenézően kezelnek, de meggyőződésem, hogy azt is lehet magas színvonalon űzni, ha az előadásmód és a minőség megfelelő – ismertette a Ludas Matyi műfaji besorolási lehetőségeit az irodalmi titkár.
Kiteljesedési lehetőség a művészeknek
András Mihály művészeti vezető azt mondta, hogy az együttes számára központi kérdés a fiatalok Székelyföldön maradása, akik nem kapnak elegendő lehetőséget ahhoz, hogy kibontakozzanak.
– Ebben az aggodalomban élek itt az együttesben, mert az egyetemek nem tartották méltónak a magyar népzenét és néptáncot arra, hogy befogadják, és intézményes szinten oktassák. Miért ne lehetne a művészeti iskolákban, szerte az országban, a népi értékeket intézményesen oktatni? – tette fel a kérdést. – De mégis vannak ilyen „kirakatintézmények”, mint az együttes, amelynek lehetősége van ezt a kultúrát bemutatni. A néptánc elég fiatal színpadi műfaj, és valószínű, hogy végig kell járnunk azt, amit a színház már megtett az évszázadok során. Ezért azt gondolom, hogy az itthon maradásban nagyon fontos feladatunk az, hogy a táncosaink a munkájukból meg tudjanak élni, legyen sikerélményük és kapják meg a lehetőséget azok, akikben van alkotási kényszer. Az adottságokhoz és iskolai rendszerhez képest itt egészséges, hasznos táncműhely működik. Az elmúlt években született sok hasonló alkotás is ennek a bizonyítéka.
Felnőttek a feladathoz
Kelemen Szilveszter rendező elmondása szerint, az előadással az elsődleges célja az volt, hogy olyan művet hozzanak létre, amelyet akár az utcán is el tudnak játszani, amelyet minden faluba el lehet vinni. További cél volt, hogy megelégedve távozzon a közönség: egyszerű, érthető, szórakoztató darabot kapjanak.
Heterogén közönség előtt „tesztelték” már az előadást, látták kisiskoláscsoportok és felnőttek is. A rendező szerint mindenki megtalálta a számára legizgalmasabb, legérdekesebb részt.
Szabó László tánckarvezető, aki a színpadon látható öltözékekért és kellékekért is felelt, azt mondta, hogy minden táncos megtalálta a maga szerepét a Ludas Matyiban, amiben az is közrejátszott, hogy nagyon sok jó ötlettel érkeztek, és ezek be is kerültek az előadásba.
– Ez a műsor még nincs kész, soha nem is lesz az, mert mindig hozzáteszünk valami újat vagy elveszünk belőle. Egy régi táncos távozása és egy új érkezése is teljesen más színt hoz a darabba. Az utóbbi időben egyre több belső termékünk van, és ez annak is köszönhető, hogy megérett az együttes. Most vagyunk abban az időszakban, amikor azt érezzük, hogy nekünk teremtenünk kell. Remélem, nem állunk itt meg és még sok előadást készítünk – fejtette ki tánckarvezető.
Kósa Gabriella, aki szintén részt vett az alkotási folyamatban, elmondta, hogy a különleges jelmezek is főként Szabó László ötleteit és kezének a munkáját dicsérik.
– A történet Matyival Székelyföldről indul, ezért összeválogattuk a szép csíki ruháinkat. Döbrögit már a Mezőségre helyeztük, ezért szintén a szép mezőségi ruháinkban jelenünk meg az előadás azon részében. Az őrkői cigányok szerepéhez is adott volt a viseletünk – mesélt a színpadon látható ruhákról az alkotó.
Azok, akik lemaradnak a holnap esti díszbemutatóról, egy nappal később, pénteken, valamint kedden, május másodikán, szintén este 7 órától megnézhetik az előadást. A Ludas Matyi létrejöttét Csíkszereda önkormányzata, valamint a magyarországi Nemzeti Kulturális Alap támogatta.
Márk Boglárka