Bár a zöldek is egyetértenek abban, hogy ha emberéletek forognak veszélyben, sürgősen be kell avatkozni, a Környezetvédelmi Minisztérium még mindig nem adta ki az engedélyt annak a két medvének az eltávolítására, amely Csíkdánfalván és környékén emberekre támadt. Ráadásul a törvény szerint sürgős esetekben nem is szükséges harmincnapos közvita – áll a megyei tanács hétvégi közleményében. [caption id="attachment_53848" align="aligncenter" width="1334"] Egyeztetés Bukarestben. Idáig már eljutott a „mackószag”, de egyes ingerküszöböket még nem lépett át[/caption] Az emberi élet biztonsága nem konzultáció tárgya, a medvékre és farkasokra vonatkozó beavatkozási kvótát megszabó rendelettervezetet a jelenlegi formájában nem lehet végrehajtani – mutatott rá Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke a Környezetvédelmi Minisztériumban július 21-én tartott közmeghallgatáson, amelyet az említett tervezet közvitájának részeként rendeztek meg. Részt vettek Hargita megyei polgármesterek, alpolgármesterek, vadásztársulatok vezetői is, a zöldszervezetek képviselői mellett. Borboly Csaba szerint ez a meghallgatás, amelyet a közvita részeként szerveztek meg, nincs összhangban a közigazgatási döntések átláthatóságáról szóló 2003. évi 52-es törvénnyel, amely 7-es cikkelyének (13) bekezdése értelmében sürgős esetekben, amikor súlyosan sérülhet a közérdek, nem kell közvita. Ráadásul az emberélet biztonságát az alkotmány szavatolja, emlékeztetett. – Nincs rendben az, hogy a törvények a medvéket védik, miközben a medvetámadások esetén a személyi sérülést vagy utólagos kártérítést illetően nincs világos jogszabály – jelentette ki. Kérte, hogy a Hargita megyei módosító javaslatok beépítésével azonnal bocsássa ki a rendeletet a minisztérium. Úgy látja, az ügyben megszólalók közül sokan nem ismerik sem a romániai, sem az uniós jogszabályokat, és „csuklóból” mondanak véleményt. Borboly Csaba a Régiók Bizottságában nemrég a konfliktusos fajok és az emberek együttéléséről szóló jelentés készítésére kapott raportőri megbízást, és az uniós irányelveket tanulmányozva egyetlen olyan rendelkezést sem talált, amelyik tiltaná a vadpopuláció szabályozását. Sőt a vonatkozó uniós irányelv előírja a megelőzést, de Romániában már sajnos intervencióról beszélhetünk, tehát nem sikerült megelőzni a bajt, fejtette ki a megyei tanács elnöke. Hangsúlyozta: ezzel Románia nem teljesítette kötelezettségét. – A román állam a populáció megtartását vállalta, nem a növelését, és tulajdonképpen büszkéknek kell lennünk vadásztársulatainkra, mert a kilövési kvóták ellenére is nőtt a medveállomány. A növekedést ugyanis nem csupán a beavatkozási rendelet tavalyi felfüggesztése okozta, és korábban is keletkeztek vadkárok, voltak támadások, de még a társadalom tűréshatárán belül. Most már ezen a tűréshatáron túl vagyunk az esetek megnövekedett száma miatt – emelte ki az elöljáró, aki meghívta a minisztériumi illetékeseket és a zöldszervezetek képviselőit Hargita megyébe a vita folytatására. Azt is elmondta, hogy vissza kell adni a szót a szakembereknek, azoknak a vadgazdáknak, akik erről folytattak egyetemi tanulmányokat, és kutatóintézet áll mögöttük. Egészséges vadgazdálkodásra van szükség, olyanra, mint amilyen az e téren is mintaértékű skandináv országokban folyik, hangsúlyozta Borboly Csaba. Bőjte Csongor Ernő, Csík­dánfalva polgármestere felhívta a vitán részt vevők figyelmét arra, hogy a települése környékén emberre megtámadó két medve ügyében nem történt semmi, nem adták ki a beavatkozási engedélyt. Holott eltelt már egy hónap a június 24-i támadás óta, s azóta is támadt a medve, a sérültek száma pedig háromra emelkedett. A községvezető az emberélet védelmének elsődlegességét hangsúlyozta a zöldszervezetek jelen lévő képviselőinek, akik egyetértettek abban, hogy ha emberélet forog veszélyben, akkor sürgősen be kell avatkozni. Albert Alfonz Pál, Csík­szent­domokos alpolgármestere elmondta, arra számított, hogy konkrét esetek megoldására születnek javaslatok, de a négy és fél órás vita inkább a vadászok és a zöldek véleményütköztetéséről szólt, a medvék miatt rettegésben élő lakosok helyzetéről a helyi önkormányzati vezetők nem tudtak érdemben beszélni. Úgy véli, vissza kell még térniük Bukarestbe, mivel a rendelettervezet módosítást igényel, jelenlegi formájában nem léphet életbe.