Az úzvölgyi temetőben felállított betonkeresztek elbontására kötelezte Dormánfalva önkormányzatát a Bákó Megyei Törvényszék csütörtökön. Csíkszentmárton Önkormányzata korábban megtámadta azt az építkezési engedélyt, amelyet Dormánfalva bocsátott ki a betonkeresztek felállítására. FRISSÍTÉS (2.) "Alapfokú döntés született az Úz-völgyi katonatemető ügyében, amelynek értelmében kimondták, hogy jogellenesen állították ki korábban az építkezési engedélyt, így Dormánfalva Önkormányzatát kötelezik a kőkeresztek lebontására. Újabb és újabb csatákat tudhatunk magunk mögött, de messze van a végleges cél ez ügyben. Maradjunk higgadtak és várjuk meg munkánk legvégső gyümölcsét, mert egy alapfokú bírósági döntés bármilyen más irányba elváltozhat" - írta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke egy közösségi oldalon tett bejegyzésésében. A továbbiakban azt is közölte, hogy a újraindítják a Békás-szoros ügyében is a pert. Fontosnak tartják, hogy a Gyergyószentmiklósi Önkormányzattal együttműködve megtegyék a szükséges lépéseket. "Ne fogadjuk el a rémhíreket és a téves tájékoztatást ez ügyben, nézzünk a dolgok mögé" - írta még többek között a megyeelnök. Előrelépést jelent ez az alapfokú ítélet Csütörtökön a Bákó Megyei Törvényszék első fokon ítéletet hirdetett ebben a perben, és kimondta, az építkezési engedélyt jogellenesen állították ki, ennélfogva kötelezik Dormánfalva önkormányzatát arra, hogy bontsa el a kőkereszteket. Csíkszentmárton önkormányzatát ebben az ügyben ezúttal is a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat ügyvédje, Kis Júlia képviselte. „Jó úton haladunk a megoldás felé az Úz-völgyében! Ahogy korábban is többször elmondtam, szervezetünk türelemmel végigviszi ezt az ügyet az igazságszolgáltatás összes fórumán, egészen addig, amíg ez a magyar közösség szempontjából megnyugtatóan le nem zárul. Az igazság mindig győz!” – nyilatkozta Benkő Erika, az RMDSZ parlamenti képviselője, a jogorvoslat egyik kezdeményezője. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A törvényszéki határozat nem jogerős, a hivatalos kiközlés utáni 15 napban lehet fellebbezést benyújtani ellene A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat közlése nyomán FRISSÍTÉS (1.) Még nem ismert, hogy mely érvek alapján döntöttek Kis Júlia ügyvéd, Csíkszentmárton jogi képviselője az MTI-nek elmondta: ezt a pert korábban a törvényszék felfüggesztette mindaddig, amíg a temető jogi helyzetét tisztázó per le nem zárul. Tavaly októberben azonban a Bákói Táblabíróság jogerős ítéletben érvénytelenítette Dormánfalva (Dărmăneşti) város önkormányzati testületének azt a 2019 márciusában hozott határozatát, amellyel a város közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt. Így a mostani perben elsősorban azzal érveltek, hogy Dărmăneşti olyan területre állította ki az építési engedélyt, amely fölött nem rendelkezett. Az ügyvéd hozzátette: csak a megindokolt ítéletből derül majd ki, hogy mely érveik alapján hozták meg a döntést a bírák. Birtalan Sándor, Csíkszentmárton polgármestere korábban azt nyilatkozta az MTI-nek: mindig tudták, hogy igazuk van, és bíztak abban, hogy az igazukat a törvényszéken is megtalálják. [caption id="attachment_144952" align="alignnone" width="2560"] Megemlékezés és ökumenikus istentisztelet (2019. augusztus) - Simó Márton felvételei[/caption] Az ügy előzményei ismertek Dărmăneşti önkormányzata 2019 márciusában saját közvagyonává nyilvánította az úzvölgyi katonatemetőt, és áprilisban önkényesen román parcellát alakított ki a Hargita és Bákó megye határán fekvő, elnéptelenedett Úzvölgye település sírkertjében. Korábban a temetőt a székelyföldi Csíkszentmárton község gondozta, és a magyar közösség magyar katonatemetőként tartotta számon. 2019. június 6-án több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen a román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták ezt megakadályozni. Egy héttel az erőszakos cselekmények után az illetékes román hatóság tisztázta, hogy nem az úzvölgyi katonatemetőben nyugszik az a 149 román katona, akinek a névsorolvasása is részét képezte a temető erőszakos elfoglalása utáni ceremóniának. [caption id="attachment_144954" align="alignnone" width="1000"] Temetői térfoglalók (2019. június) - Fotók: Katolikus.ma[/caption] A nacionalista temetőfoglalók - akik közül többet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) színeiben parlamenti képviselővé, szenátorrá választottak – azóta többször szerveztek koszorúzásokat a temetőben azoknak a román katonáknak, akik – a hivatalos román álláspont szerint – nem is ott nyugszanak. Az MTI és a Maszol.ro közlése nyomán

HN-információ

ÍRÁSUNK A TOVÁBBIAKBAN FRISSÜL!