Dísztaláros professzorok, rektorok, dékánok, diákok gyűltek össze szombaton a Sapientián, hogy megünnepeljék az intézmény tizenötödik születésnapját. Köszöntőbeszédekkel, díjátadásokkal és tanár-diák játékokkal tisztelegtek. [caption id="attachment_13116" align="aligncenter" width="620"] Dávid László rektor köszönti az egybegyűlteket. Az alapításra emlékeztek Fotó: Balázs Árpád[/caption] 2001. október 3-án tartotta az első tanévnyitó ünnepségét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. 2012 tavaszán határozta el a szenátus, hogy az első tanévnyitó évfordulóját az egyetem napjává nyilvánítja. Erre az alkalomra gyűltek össze az egyetem elöljárói és diákjai. Dávid László rektor köszöntőjében arra kereste a választ, hogy az egyetem méltó-e nevéhez. – A sapientia bölcsességet jelent, tehát az egyetem napja egyben a bölcsesség napja is. Elgondolkodhatunk azon, hogy ez az intézmény bölcsebbé tett-e bárkit, ért-e el sikereket a 15 év alatt, amelyekre büszkék lehetünk? Számos példa van arra, hogy egy innen származó személy sikeressé válik külföldön, és ezért büszkék lehetünk rá, de nekünk, helyieknek ettől nem változik semmi. A Sapientia ezzel ellentétben közösségi szerepet vállal fel, tesz az itthoniakért. Olyan egyetem, amely erősíti a gondolatot, hogy itthon maradni jó, el lehet menni, de vissza kell jönni. Kása Zoltán, a Sapientia – EMTE szenátusának elnöke a kezdetekről számolt be, majd Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola rektora köszöntötte az ünnepelt intézményt: – Ahogyan egy ember életében, úgy egy intézményében is vannak fontos ünnepek. Ezeken az alkalmakon elgondolkodunk, hogy hová jutottunk el, célba értünk-e? Ha elértük céljainkat, újabbakat kell kitűzni. Makó Zoltán, a Csíkszeredai Kar dékánja a minőségi oktatás követelményeiről beszélt. A köszöntők után tiszteletbeli professzori címet és kiváló oktatói díjakat osztottak ki. Györffy Ibolya