Kétéves korától táncol, most tizenegy éves. Táncos lábával és produkcióival meghódította nemcsak a szakmai zsűrit, de a nézőket is. A csíkmadarasi Antal Adorján, a Fölszállott a páva népzenei és néptáncos tehetségkutató műsor középdöntői után, most a pénteki döntőre összpontosít. A budapesti fellépés előtt Csíkmadarason kerestük fel a versenyzőt. [caption id="attachment_18871" align="aligncenter" width="620"] Antal Adorján kedvenc macijával. Vérében van a népzene és a néptánc Fotó: Daczó Dénes[/caption] Az ajtó mögül népzene és csizma csattogása hallatszik. A zene utáni szünetben néhány észrevétel hangzik el. Aztán újra kezdődik a zene és a tánc. Benyitok a szobába, a produkció folytatódik. Adorján törés nélkül végigtáncolja a sorozatát. Édesapja, Antal Zsolt néhány észrevételt fűz a tánchoz. Adorján leemeli kalapját, izzadt haja is jelzi, komoly erőfeszítést jelentenek a próbák. Hiába, hogy nincs közönség, a táncot nem elég csak civil viseletben betanulni. A csizmához és harisnyához is hozzá kell szokni – mondja Antal Zsolt. Ezért az itthoni próbák is félig viseletben zajlanak. A gyakorlás után rövid pihenés idejéig beszélgettünk. A két televíziós fellépés között, két napra érkezett haza a család. A rövid idő alatt is bejátszót forgatott egy tévés csapat a döntőbe jutott versenyzőről. Magdolnától, Adorján édesanyjától megtudtam, hogy kétéves korától táncol a fiuk. – Valójában a Hargita együttes műsorán nőtt fel. Ezeket nézte DVD-ről, de élőben is látta a műsorokat. Magának kialakított egy repertoárt, egy belső folyamatot, ami neki tetszett, amiben jól érezte magát – mondta Antal Zsolt, aki huszonöt éve a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosa. Magdolna is hét évig táncolt az együttesben. Adorján közben elmesélte, hogy tavaly a Fölszállott a páva döntőjét nem tudta megnézni, mert az túl későn volt, de az édesanyját másnap arra kérte, hogy mondja el, ki nyerte a versenyt. Ekkor tudta meg, hogy jövőre a gyermekek számára rendezik meg a tévés vetélkedőt. Amikor közzétették a versenyen való részvétel feltételét, eldöntötték, hogy Adorján csíki táncokkal jelentkezik a táncos kategóriában. Előbb csíki táncokkal, később küküllőmenti pontozóval és szegényessel készült a versenyre. Az elődöntőben priccses nadrág volt Adorjánon. Voltak, akik csodálkoztak azon, hogy miért nem posztóharisnyát visel a felcsíki székely fiú. – Amikor hazajöttünk, az egyik ismerős mondta: azt kérdezte tőle az egyik szabó, hogy nincs annak a gyereknek rendes harisnyája? A szabó azt mondta: megy, vesz rendes posztót és csinál a legénynek harisnyát. Közben telt az idő, s a középdöntőben láthatták, hogy van igazi harisnyája a felcsíki legénykének. Antal Zsolt azt mondta: volt egy kis taktikázás abban, hogy a középdöntőre hagyták a felcsíki táncot, mert ez már a vérében van Adorjánnak. A pénteki döntőre pálpatakit, verbunkot, vármegyést, illetve só­vidékit gyakorolt Adorján. – A lényeg, hogy a gyermek lábában legyen a tánc, ne kelljen gondolkozzon. Ha a sorozat megvan, akkor viszi a zene – fogalmazta meg a gyakorlás lényegét Antal Zsolt. A táncolás mellett Adorján gardonon és hegedűn is játszik. A nyár óta a bűvészkedést is tanulja, gyakorolja. Igazi székely legényként a mutatványok közé nemcsak a kártyát, de a bicskát is beépítette. Eredményétől függetlenül a család úgy érzi, hogy a szakmai zsűri véleménye is fontos volt számunkra. Ebből lehet tanulni, építkezni a továbbiakban. Az eddig elért eredménytől nem szeretnének elszállni, a földön maradnak. A tanuláson lesz a hangsúly a továbbiakban. Adorján azonban szeretné, ha majd aranysarkantyús táncos lehetne. Ez az egyik legmagasabb fokozat, amit egy szólótáncos elérhet. Daczó Dénes