Lényegesen nagyobb igény van a magyar kormány által finanszírozott székelyföldi gazdaságfejlesztési program támogatásaira, mint a rendelkezésre álló keret – hangzott el az Erdélyi gazdaságfejlesztési program – tervek, tények, tapasztalatok című tegnapi tusványosi panelbeszélgetésen. [caption id="attachment_92192" align="aligncenter" width="1000"] Gazdasági szereplők értekezése. Székelyföldön kielégíthetetlenek a méretek Fotó: Szőke Zsuzsa[/caption] Kezdésként Kiss-Parciu Péter (határ menti gazdaságfejlesztésért felelős helyettes államtitkár) kifejtette: tavalyhoz képest nagy előrelépések történtek a Kárpát-medencei gazdaságfejlesztő programok terén. A magyar kormánynak azért fontos az egységes Kárpát-medencei gazdasági tér kialakítása – amely részben egyben közép-európai gazdasági tér is –, mert Magyarországnak érdeke, hogy a környező országokkal élénkítse gazdasági kapcsolatait. Magyarország kis ország, rendkívül exportorientált, ezért fontos, hogy ne jelentsen korlátot az országhatár – mondta. A támogatások odaítélését, a pályázatok elbíráslását ugyanakkor minden esetben a helyismerettel rendelkező civil szervezetekre, alapítványokra bízták, amelyekkel szerződést kötött a magyar kormány. Mezőség már beljebb van Kozma Mónika, a marosvásárhelyi székhelyű Pro Economica Alapítvány megbízott ügyvezető igazgatója arról számolt be, a Kós Károly-terv alapján kidolgozott erdélyi gazdaságfejlesztési programot először a Mezőségen tesztelték. Gyakorlatilag mezőgazdaság-fejlesztésre írtak ki pályázatokat. Ez úgynevezett „de minimis”, legfeljebb 15 ezer euró értékű támogatások odaítélését jelentette, elsősorban mezőgazdasági eszközök beszerzésére. Úgy vélte: sikernek mondható, hogy 526 pályázat érkezett. A program lebonyolítását nehezítette, hogy három jogi keretrendszerbe kellett illeszkednie, mert Magyarország kormánya támogatta, a romániaiak kedvezményezettek, és mindkét ország uniós tag. Hozzáfűzte: 2017-ben a beérkezett 526 pályázat közül 495 pályázatot finanszíroztak, szerinte ez nagyon jó arány. Egyébként a román állam sem panaszkodhat: több mint 5 millió lejes bevétele volt csak az áfából. Az eredmény is kézzelfogható: otthon maradtak gazdálkodni a mezőségi fiatalok. Mint részletezte: 2018-ban Kolozs és Beszeterce megyében folytatták a fejlesztési programot. Összesen 490 pályázat érkezett be, de ezúttal csak 400-at bíráltak el pozitívan. A támogatás értéke majdnem 23 millió lej volt. A kiosztott támogatások 60-70 százaléka olyan eszközök beszerzésére ment, amelyeket önállóan nem tudtak volna megvenni a gazdák. Kozma Mónika elmondta: 2019-ben Székelyföld következett, bár tudták, hogy nem lesz mindenki megelégedve Hargita, Kovászna, és Maros megyében. Eddig összesen három nagy pályázati kiírásuk volt idén. Nagyobb az igény, mint amennyi a pénz Januárban lezárult a székelyföldi mezőgazdasági nagyberuházásokra kiírt pályázat, ennek célja az eszközbeszerzés, technológiafejlesztés volt. A székelyföldi mezőgazdasági ipart akarták megalapozni. Erre 72 beérkezett pályázatból 66 volt olyan, amelyet támogatásra alkalmasnak találtak. Összesen 343 millió lej támogatási igény érkezett, ennek felét tudják biztosítani. A második pályázati kiírásuk de minimis jellegű volt, csak mezőgazdasági tevékenységekre 5291 pályázat érkezett. A székelyföldi gazdaságfejlesztésre szánt eredeti 25 milliárd forintos keretnél jóval nagyobb, mintegy 70 milliárd forint az igény. Kozma Mónika ugyanakkor elmondta: a jövő év a Partium éve lesz, már készítik elő a támogatási programot. – A cél, hogy olyan, hosszú távon működő vállalkozások jöjjenek létre, amelyek önállóan tudnak működni. Ez történelmi lehetőség, meg kell teremtenünk azt az erőt, amellyel a nemzetközi piacokon megállunk – jelentette ki Kozma Mónika. Kiss Előd-Gergely