Székelyföld és ezen belül Hargita megye legfontosabb gazdasági erőforrását az emberi erőforrás képezi: a megbízható, kompetens munkaerő és a vállalkozó szellemű, innovatív, megoldásokat kereső vállalkozói szellem, ami a székely közösséget jellemzi – jelentette ki Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke pénteken Csíkszeredában, a Sapientia egyetemen megrendezett III. Székely Kongresszuson, Az önkormányzatok és az intézmények szerepe a székelyföldi régióban című szekcióban. Hangsúlyozta: általában el kellene érni, hogy ha gazdaságfejlesztésről van szó, akkor minden anyagba kerüljön be az emberi erőforrás mint a gazdaság legfontosabb erőforrásának fejlesztése. [caption id="attachment_48330" align="aligncenter" width="1000"] Borboly: a székely közösséget megbízható, kompetens munkaerő és innovatív vállalkozási szellem jellemzi[/caption] Az elöljáró a Székelyföldön elkezdődött pozitív folyamatokat, jó példákat mutatta be, kiemelve a Székely termék mozgalmat, amely több száz vállalkozást hívott életre, több ezer termelőnek biztosítva jövedelmet, valamint hangsúlyozta a LEADER- és egyéb társulások szerepét, különösképpen a megyeköziekét, akárcsak a szövetkezetek megalakulását, ennél a székelykeresztúri tejfeldolgozó üzem „visszavásárlását” emelte ki. A régiónak a mezőgazdaság az egyik legfőbb erőforrása, mondta. – Vannak jó példák Székelyföldön, fontos lépés volt a három megye együtt gondolkodásának elkezdése kilenc évvel ezelőtt. Olyan konszenzust kell kialakítanunk valamennyi területen, mint ami a Székely termék mozgalom vagy a székely zászló kapcsán tapasztalható – fogalmazott a megyeelnök. Hozzátette: Hargita Megye Tanácsa két programterületen kíván aktív szerepet játszani Székelyföld emberi erőforrásának fejlesztésében. – A versenyképes munkaerő megőrzése és fejlesztése érdekében olyan eszközrendszert igyekszünk kiépíteni, amely az élethosszig tartó tanulás feltételeinek javításával a formális oktatási rendszer keretein kívül is képes támogatni a munkaerő fejlesztését, ugyanakkor eredményei felhasználhatók a szakképzésben és a közoktatási rendszer különböző szintjein. A székely tehetség, találékonyság és újító szellem kibontakozásának támogatása érdekében pedig Székelyföld innovációs potenciáljának feltérképezésén és a közösség szolgálatába állításán dolgozunk. Miközben a tehetségek elvándorlásából következő gazdasági problémák közismertek, megvan a lehetőség arra, hogy a székely fiatalok a térségen belül bontakoztassák ki tehetségüket. Ennek az eszközrendszerét kívánjuk megteremteni Székelyföld tehetségtérképének kidolgozásával és a székelyföldi innovatív kezdeményezések bekapcsolásával a nemzetközi start-up ökoszisztéma rendszerébe, mentorálás, szakmai fejlődés és tőkéhez jutás biztosításával a régióban induló innovatív vállalkozások számára – fejtette ki. Borboly úgy véli, számos teendő van még, például meg kell építeni a közösségeket összekötő utakat, így a Maros és Kovászna megyébe vezetőt, valamint a kostelekit is, sorolta. Szerinte a székelyföldi turisztikai desztináció közös megteremtése jelentős munkahelyteremtő hatással járhat. Ezen a téren sokat elérhetnek a helyi és megyei önkormányzatok, például a helyi vállalkozások intenzívebb és átfogóbb segítésével, a fiatal vállalkozóknak biztosított szolgáltatások számának bővítésével, a szakképzés ügyének felkarolásával. A fiatalok hazavonzása érdekében a fiatal vállalkozók támogatására kell helyezni a hangsúlyt, ebben az önkormányzatok a fejlesztési és kistérségi társulásokon keresztül sokat segíthetnek, akárcsak különféle szolgáltatások fejlesztésével, inkubátorházak létesítésével, mutatott rá. Előadásában Borboly Csaba azt is elmondta, hogy Hargita Megye Tanácsa 2008 óta folyamatosan növeli az egyháztámogatások összegét, mert számos településen az egyház az egyetlen közösségszervező erő – a Hargita megyei helységek közel fele kistelepülés, több mint száz a 300-nál kevesebb lakosú falvak száma. A felekezeteken keresztül tehát számos társadalmi szegmenst, alapvető szolgáltatást segítenek. – Szinte bármire képesek a székelyföldi intézmények együtt, összehangolt tervvel és cselekvéssel. A legfontosabb most a közösen felvállalt, területekre szóló, vitán felül álló célszerűségi tanulmányok elkészítése, amelyekhez el kell végezni az alapvető kutatásokat, ezeknek pedig forrásokat kell biztosítani. Az előkészítetlen, ad hoc döntések nem vezetnek jó irányba, a célszerűségi tanulmányok megvalósítására viszont van mozgásterünk a helyi autonómia jegyében. Kérdés, ezt kihasználjuk-e, illetve van-e már közös megoldási javaslat – magyarázta Hargita Megye Tanácsának elnöke, aki szerint a kultúrában érvényesíthető leginkább a helyi autonómia elve, az önkormányzatoknak ebben van a legtöbb cselekvési lehetőségük, amit jobban ki kell használni. Borboly Csaba szerint távlatos tervezés szükséges. Példaként említette az európai uniós támogatási rendszert, amely kapcsán a székelyföldiek is megfogalmazhatják javaslataikat a Közös Agrárpolitikáról most zajló online konzultáció révén (az RMDSZ területi és megyei elnökei az ebben való részvételre kértek fel április 21-én minden RMDSZ-szervezetet, társult szervezetet, valamint helyi és megyei önkormányzati vezetőt, képviselőt, hogy vegyen részt a konzultációban, fogalmazza meg a javaslatait). – Fontos az uniós szintű véleményformálás, befolyásolás, hiszen a mostani döntéseket pár év múlva a saját bőrünkön érezhetjük, és a jelenlegi brüsszeli álláspont szerint a közeljövőben a jelenlegi évi 65 millió eurónak, ami Hargita megyébe évente folyik be uniós mezőgazdasági támogatás formájában, a töredékét kaphatják a gazdák – figyelmeztetett Borboly Csaba, aki a Régiók Bizottsága tagjaként is törekszik a Közösségi Agrárpolitika székelyföldi érdekek mentén való alakítására. HN-információ