Egyre gyakrabban válnak emberek medvetámadások áldozatává, ugyanakkor észszerűt- len mértéket ötlött az erdei gyümölcsszedés. A medve és az ember konfliktusának végleges megoldása még évekbe telhet, miközben hatalmas gazdasági potenciál van a medveturizmusban – hangzott el többek között a 29. Bálványosi Szabadegyetem és Diáktábor tegnapi panelbeszélgetésén. [caption id="attachment_74565" align="aligncenter" width="1000"] Borboly Csaba, Péter Ferenc, Tamás Sándor, Szin János és Dezső László. Megoldást sürgetnek Fotó: Márk Boglárka[/caption] A Minőségi vadgazdálkodás, vadmegfigyelés, medve és ember viszonya című beszélgetésen elsőként Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szólalt fel, aki elmondta: a korábbi évek átlagát túllépte idén a medvetámadások áldozatainak száma. Hozzáfűzte: a kormány csak rossz döntéseket hozott, legfeljebb mímelte a cselekvést a kérdésben. Az elöljáró szerint a helyzetet nem ismerő bukaresti hivataloktól nem várható a helyzet megoldása, a döntési jogköröket az önkormányzatok- hoz kellene delegálni. Amíg nem lesz decentralizáció, addig cirkusz lesz, a jó megoldások távol vannak – mondta az elöljáró. Egyre több az ember–medve konfliktus Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke leszögezte: a vadgazdálkodásban nem lehet a vadászattól sem eltekinteni. Hozzáfűzte: miközben a medvepopuláció becsült létszámáról a szakértők vitatkoznak, addig egyre gyakoribbak az ember és medve közötti konfliktusok. A medvék többé nem félnek az emberektől, az áldozatok száma nő. Az elöljáró úgy vélte: a medve-ügy megoldása akár még évekig is elhúzódhat. – Valakinek végre felelősséget kellene vállalnia – tette hozzá. Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke is szóvá tette: tavaly óta nagyobb a medvék által okozott kár mértéke. Kifejtette: nem igaz az a közkeletű vélekedés, hogy azért van gond a medvékkel, mert csökkent az erdős terület. Ezzel szemben az az igazság, hogy azért szűkült a medvék élettere, mert túl nagy az emberi tevékenység az erdőben. Az elöljáró emlékeztetett arra, hogy Kommandón egy gazdának három tehenét vitte el a medve, s nem csupán az állatok értéke a gazda kára, hanem az is, hogy elesett az állatok után járó támogatástól is. Gazdasági potenciál rejlik a medveturizmusban Szin János medvepásztor, aki két éve él Erdélyben, elmondta: a medve akár hasznot is tud hozni, Finnországban, ahol lényegesen kevesebb a medve, 7 millió eurót költöttek el egy év alatt a medvére kíváncsi turisták. Szerinte Erdélyben ennél lényegesen nagyobb gazdasági potenciál van a medvékben. Hozzáfűzte: társával medvelest üzemeltet, az igény pedig óriási. Dezső László gyergyószentmiklósi természetfotós pedig úgy vélte: a medve nem játékszer, hogy bárki az életével játsszon. Szerinte van lehetőség arra, hogy az ember együtt éljen a medvével. Árnyaltabb kép Szép Róbert, az Országos Környezetőrség főbiztosa emlékeztetett arra, hogy több mint 1500 medve él Hargita megyében, s ez több, mint amennyit a környezet képes eltartani. Szóvá tette azt is, hogy ebben az embernek is van felelőssége, ugyanis egyre nagyobb és észszerűtlenebb mértéket ölt az erdeigyümölcs-szedés. Azaz a medvék élelem nélkül maradnak az erdőben. Szerinte fontos lenne az is, hogy a közbirtokosságok ne adják el a multiknak az erdei gyümölcsöket, hanem maguk értékesítsék. Hozzáfűzte, egyedül az embernek semmi keresnivalója az erdőben. Általában medvetámadás azokat éri, akik nem jelentik be senkinek, hogy magányosan kimennek az erdőbe. Kifejtette: a megoldás része lehetne az is, hogy a vadásztársaságok „megelőzési” kvótát kapjanak, így volna, akit adott esetben felelősségre lehetne vonni. A medvék túlszaporodása miatt ugyanakkor a faj génállománya is sérül, így a medvék egyre kisebbek lesznek, mert nem jut nekik elég élelem. A medvepopulációt ezért a faj megőrzése érdekében is egyensúlyban kellene tartani. Hozzáfűzte: a megyei önkormányzatok képviselői egyre gyakrabban jelennek meg Bukarestben, a környezetvédelmi minisztériumnál, és abban feltétlenül igazuk van, hogy első az emberek biztonsága. Hozzáfűzte: próbálkoztak az európai országok nagykövetségeinél is segítséget kérni, hogy a medvék közül néhányat elszállítanának, de udvarias elutasító választ kaptak valamennyitől. Ugyanakkor emlékeztetett: a szaktárca 10 millió eurós támogatásra pályázik az Európai Uniónál a medvekérdés szakszerű rendezésére. Kiss Előd-Gergely