Hirdetés

Semjén Zsolt: a magyar kormány ötszázmillió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását

A magyar kormány ötszázmillió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását, az összeg felét idén, a másik felét a következő két évben nyújtják át a templomot működtető ferences rendnek – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes pénteken Csíksomlyón, a kegytemplom előtt.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 3 perc
Semjén Zsolt: a magyar kormány ötszázmillió forinttal támogatja a csíksomlyói kegyhely felújítását
Fotó: László F. Csaba

Semjén Zsolt a magyar kormány képviseletében Urbán Eriknek, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnökének adta át a jó hírt a csíksomlyói és máriapócsi kegyhely örökségét bemutató szabadtéri kiállítás megnyitóján.

Az MTI beszámolója szerint megnyitóbeszédében rámutatott: mély azonosság van Csíksomlyó és Máriapócs között, hiszen miközben a keresztény világ az iszlám invázió miatt támadás alatt áll, mindkét kegyhely kötődik az iszlámmal szembeni védekezéshez, a keresztény identitásunk megvédéséhez.

Felidézte: Csíksomlyó Hunyadi János 1442-es marosszentimrei győzelméhez kapcsolódik, építése hálaadás volt azért, hogy Hunyadi legyőzte a török hadakat.

Máriapócs is kötődik az iszlámmal szembeni harchoz, hiszen a könnyező kegyképet azon a napon, 1697. szeptember 11-én vitték Bécsben a Szent Istvánról elnevezett dómba, amikor Savoyai Jenő Zentánál végleges győzelmet aratott a török hadak felett, és aminek következében megszűnt a török hódoltság Magyarországon – emlékeztetett.

Hozzátette: az is összeköti a két kegyhelyet, hogy XII. Piusz pápa mindkettőt 1948-ban emelte basilica minor rangra. Máriapócsot Erdő Péter bíboros 2005-ben nemzeti szentéllyé nyilvánította, majd az Országgyűlés Simicskó István és Semjén Zsolt javaslatára nemzeti kegyhelyként ismerte el.

A magyar miniszterelnök-helyettes felidézte, hogy a magyar kormány 2010 óta több mint háromezer templomot tataroztatott a Kárpát-medencében, valamint kétszáz új templomot épített, és megjegyezte: „egyikből sem lesz mecset, sem bevásárlóközpont”.

Nekünk, embereknek szükségünk van „szent időkre”, mint a pünkösdi búcsú, „szent helyekre”, mint Csíksomlyó, amelyek az Istennel való találkozás különleges lehetőségei – mutatott rá.

Pilinszky Jánost idézve – „Isten időről időre átvérzi a történelem szövetét” – a szent bizonyos helyeken, bizonyos időkben, bizonyos emberekben átvérzi a profán történelmet.

Arra hívta fel a jelenlévőket: Isten jelét lássák, ismerjék fel akaratát, hogy azzá legyünk, amivé Isten akar bennünket.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere közölte: a két nemzeti kegyhely között testvértelepülési viszony van, kapcsolatot tartanak fenn, „az istenfélés, a hit, a nemzetben való gondolkodás” összeköti őket.

Simon Miklós magyar országgyűlési képviselő úgy fogalmazott: a két szent hely a Kárpát-medence két távoli pontján nemcsak földrajzilag, hanem lelkiségében is hidat képez a magyarság között, a hit, a remény és a közösségi összetartozás szimbóluma.

Kiss András Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei képviselő Máriapócs üzenetét hozta, és megköszönte a székelyföldi elöljáróknak, hogy felfedezték, hogy Csíksomlyó és Máriapócs kapcsolatában „ennyi erő van”. Köszönete jeleként egy pócsi istenszülőikont nyújtott át Korodi Attila polgármesternek.

A kiállításra Seszták István, a Hajdúdorogi Főegyházmegye főhelynöke és Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány tartományfőnöke mondott áldást.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!