Oláh-Gál Róbert számára a Bolyaiak mindig egy origót, egy kiinduló­pontot jelen­tenek – mondta csütörtök este, a Sapientia egyetem nagyaulájában tartott hármas könyv­bemutatón a szerző egyik méltatója, Kása Zoltán. S hogy a Bolyaiaktól elindulva milyen szerteágazó és sokszínű kutatást lehet végezni különböző területeken, bizonyíték rá a csík­szeredai tu­domány­történész 2016-ban meg­jelent három kötete. [caption id="attachment_43815" align="aligncenter" width="2592"] Fotó: Daczó Katalin[/caption] Rendhagyó könyvbemutatót tartottak csütörtökön a Sapientián. Egy szerző három új kötetét mutatták be, holott ez inkább fordítva szokott lenni, jegyezte meg Makó Zoltán dékán, hiszen általában három szerző jelentkezik három kötettel, vagy három szerző egy művel. A könyvek sokszínűségéből adódóan a méltatók is többen voltak. Nemes Gyula helytörténész a báró Apor Károlyról szóló kötetet ismertette, Kása Zoltán informatikus, egyetemi tanár a két Bolyairól megjelent könyvet mutatta be, míg Jánó Mihály művészettörténész a Szabó János portréfestőről Apor Eszterrel közösen írt Oláh-Gál-munkát méltatta. A Báró altorjai Apor Károly (1815–1885) életének és munkásságának vázlatos bemutatása című kötet a tavaly a kolozsvári Scientia Kiadó gondozásában látott napvilágot. – Apor Károly alakjára a Bolyai-kutatás során figyelt fel a szerző – mondta Nemes Gyula, kiemelve, hogy a kötetből megismerhetjük Apor Károlyt, a mintagazdát, a borászt, a könyvgyűjtőt és mecénást, Marosvásárhely díszpolgárát, valamint az Aporok és a Bolyaiak kapcsolatát is. A Bolyaiak a mindennapok sodrásában. Érdekességek a két Bolyairól című könyvecske a csíkszeredai Pro Print Kiadónál jelent meg. Különlegessége, hogy ezúttal nem a tudós matematikusokról, hanem az emberekről szól – emelte ki Kása Zoltán, hozzátéve, hogy az évtizedek során sokáig téves információk jelentek meg a két Bolyairól, és Oláh-Gál Róbert érdeme, hogy immár reális Bolyai-képet láthatunk. A kötetben rövidebb, többnyire a sajtóban már megjelent írások olvashatók, amelyek által megelevenedik szemünk előtt a két Bolyai környezete, többek között Bolyai Farkas egyik „jó embere”, Lengyel István, a sógor Nagy Károly, a székely földben nyugvó Bolyai Gergely, megtudhatjuk, mit gondolt Bolyai János a sajtószabadságról, és olvasható az a levél is, amelyben Szőts Juliska, a hűséges szolgáló tudatta a kiváló matematikus halálát a testvérével, Gergellyel. A harmadik bemutatott mű – Bolyai Farkas arcképfestője, Szabó János – kétszerzős, Oláh-Gál Róbert és Apor Eszter művészettörténész közös munkája, és szintén a Pro-Print Kiadónál jelent meg. – Ez nem körvonalazás, amint a szerzők sugallják, ez egy rendes monográfia – jelentette ki Jánó Mihály művészettörténész. Elmondta, hogy művészettörténeti jelentőségűnek tartja a kiadást és a két szerző. Daczó Katalin