borús égbolt
Románia lehet az új Vadnyugat
Az történik Romániában, ami történt a Vadnyugaton: aki adót fizet a föld után, az lesz a tulajdonos – hangzott el többek között a magyar tudomány ünnepén, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság (KAB) Határtalan agrártudomány elnevezésű tudományos konferenciáján, amelynek a Sapientia – EMTE csíkszeredai kara adott otthont a hétvégén. A tudományos eseményt a termőföldek visszaszolgáltatásától és telekkönyvezésétől a biotechnológia állattenyésztést forradalmasító szerepéig színes és változatos előadások tarkították.
[caption id="attachment_79733" align="aligncenter" width="1000"]
A konferencia megnyitója. Színes és változatos előadások Fotó: László F. Csaba[/caption]
A magyar tudomány ünnepe alkalmával Határtalan agrártudomány témakörben szervezett tudományos konferenciát a hétvégén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) a Sapientia – EMTE csíkszeredai karán.
A konferencia dr. Tiboldi István, a KAB agrártudományi szakbizottsága elnökének rövid köszöntőjével kezdődött, majd az előadások következtek. Időrendi sorrendben dr. Rákossy Botond József A visszaszolgáltatástól a telekkönyvezésig című előadása ugyan a második volt, közéleti aktualitása miatt mégis a sor elejére kívánkozik.
– Nem lehet a tudományról beszélni, ha nem ismerjük fel a problémákat és nem próbálunk rá megoldást találni – kezdte előadását.
Emlékeztetett: az 1989-es rendszerváltozás után a hazai földosztás meglehetősen nehézkesen haladt, az 1991-ben elfogadott földtörvényt több mint huszonötször módosították, legutóbb idén augusztusban. A jogszabály legelső változata előírta, hogy kilencven nap alatt vissza kell szolgáltatni a földeket a jogos tulajdonosainak.
Hol tartanak a visszaszolgáltatások?
Ehhez képest huszonhét év után Hargita megye a 60 százalékot sem érte el. Igaz, több mint 130 ezer birtoklevelet kiosztottak, de még 100 ezer van hátra, több ezret módosítottak, sok birtoklevelet utólag érvénytelenítettek. A bajt tetézi, hogy rengeteg a hiba a hivatalos nyilvántartásokban. Jelen pillanatban Hargita megye területének 57,4 százalékáról mondható el, hogy telekkönyvezték, azaz tisztázott a tulajdonjoga. A visszaszolgáltatásokat követően 370 ezer új parcella jött létre, átlagméretüket tekintve 34 árasak. A megyében kivételesnek számít Tusnád és Csíkszentmárton, ahol az egyes parcellák mérete eléri a 60-70 árt is. Sok településen 10-15 áras szántó parcellák vannak.
Ráadásul nemcsak a földtörvény szenvedett állandó módosításokat, az 1996-os kataszteri és ingatlan-nyilvántartási törvényt negyvenszer módosították. Az Országos Kataszteri és Telekkönyvi Program (PNCCF) most ott tart, hogy a megyében összesen 57 településen hajtották végre teljes egészében a felmérést és telekkönyveztetést. Az elmúlt tizenkét évben a kataszteri felmérés és telekkönyvezés 1,7 százaléka készült el. Rákossy Botond József megjegyezte, annyira hibásak a hivatalos nyilvántartások, hogy abban sem biztos, hogy a hatóságok pontosan tudják, hány település van az országban. A szakértő összehasonlította Székelyföldet Olténiával és megállapította: míg Olténiában naponta átlagban 324 telekkönyv készült el, addig Székelyföldön csak 50. Úgy vélte, a jelenlegi ütemben sohasem fejezik be a felmérést és ezzel együtt a kárpótlást és földosztást Székelyföldön. Kifejtette: arra kell számítani, hogy a birtokhoz jutás olyan lesz, mint a Vadnyugaton: foglalással történik. Aki adót fizet a föld után, az kapja majd a tulajdonjogot. A birtoklevelet el lehet felejteni, a telekkönyvet az adófizető nevére fogják kiállítani – adott hangot megalapozott kételyeinek a szakértő.
A biotechnológia csodái
A konferencia nyitóelőadását egyébként Seregi János, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora tartotta Komplex biotechnológiai rendszerek és alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben címmel. Az előadásból többek közt kiderült, hogy a tehenek és a többi haszonállat tenyésztése során a tudomány jelenlegi állása szerint 90 százalékos biztonsággal meg tudják mondani minden egyes spermiumról, hogy milyen nemű utód származhat belőle. Ennek hatása: az évszakok is befolyásolják az embrióátültetés sikerességét. Sőt, már ott tart a tudomány, hogy egy tehéntől akár 40-50 utódot is lehet nyerni. Ráadásul már rendelkezésre áll a klónozás is. A budapesti egyetemnek így sikerült hibrid fajt, úgynevezett kimérát előállítani, a juhot és a kecskét keresztezve. Igaz, szabad szemmel a juhkecskét alig lehetett megkülönböztetni a közönséges birkától, csak az állat hangjának elemzésével tudták bizonyítani, hogy abban kecske hangjai is benne vannak. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: a biotechnológiai eljárások fő célja olyan módszereket alkalmazni, amely nem rombolja a környezetet, hanem megőrzi azt. Ezekkel a módszerekkel a genetikai betegségeket is azonosítani tudják.
Dr. Tiboldi István Határtalan genetika, garantált termelés az állattenyésztésben című előadásából többek közt megtudhattuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés Hargita megyében 1957-ben kezdődött Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen, majd 1961-ben Csíkszereda és Gyergyószentmiklós környékén is.
Kiss Előd-Gergely
A konferencia megnyitója. Színes és változatos előadások Fotó: László F. Csaba[/caption]
A magyar tudomány ünnepe alkalmával Határtalan agrártudomány témakörben szervezett tudományos konferenciát a hétvégén a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kolozsvári Akadémiai Bizottsága (KAB) a Sapientia – EMTE csíkszeredai karán.
A konferencia dr. Tiboldi István, a KAB agrártudományi szakbizottsága elnökének rövid köszöntőjével kezdődött, majd az előadások következtek. Időrendi sorrendben dr. Rákossy Botond József A visszaszolgáltatástól a telekkönyvezésig című előadása ugyan a második volt, közéleti aktualitása miatt mégis a sor elejére kívánkozik.
– Nem lehet a tudományról beszélni, ha nem ismerjük fel a problémákat és nem próbálunk rá megoldást találni – kezdte előadását.
Emlékeztetett: az 1989-es rendszerváltozás után a hazai földosztás meglehetősen nehézkesen haladt, az 1991-ben elfogadott földtörvényt több mint huszonötször módosították, legutóbb idén augusztusban. A jogszabály legelső változata előírta, hogy kilencven nap alatt vissza kell szolgáltatni a földeket a jogos tulajdonosainak.
Hol tartanak a visszaszolgáltatások?
Ehhez képest huszonhét év után Hargita megye a 60 százalékot sem érte el. Igaz, több mint 130 ezer birtoklevelet kiosztottak, de még 100 ezer van hátra, több ezret módosítottak, sok birtoklevelet utólag érvénytelenítettek. A bajt tetézi, hogy rengeteg a hiba a hivatalos nyilvántartásokban. Jelen pillanatban Hargita megye területének 57,4 százalékáról mondható el, hogy telekkönyvezték, azaz tisztázott a tulajdonjoga. A visszaszolgáltatásokat követően 370 ezer új parcella jött létre, átlagméretüket tekintve 34 árasak. A megyében kivételesnek számít Tusnád és Csíkszentmárton, ahol az egyes parcellák mérete eléri a 60-70 árt is. Sok településen 10-15 áras szántó parcellák vannak.
Ráadásul nemcsak a földtörvény szenvedett állandó módosításokat, az 1996-os kataszteri és ingatlan-nyilvántartási törvényt negyvenszer módosították. Az Országos Kataszteri és Telekkönyvi Program (PNCCF) most ott tart, hogy a megyében összesen 57 településen hajtották végre teljes egészében a felmérést és telekkönyveztetést. Az elmúlt tizenkét évben a kataszteri felmérés és telekkönyvezés 1,7 százaléka készült el. Rákossy Botond József megjegyezte, annyira hibásak a hivatalos nyilvántartások, hogy abban sem biztos, hogy a hatóságok pontosan tudják, hány település van az országban. A szakértő összehasonlította Székelyföldet Olténiával és megállapította: míg Olténiában naponta átlagban 324 telekkönyv készült el, addig Székelyföldön csak 50. Úgy vélte, a jelenlegi ütemben sohasem fejezik be a felmérést és ezzel együtt a kárpótlást és földosztást Székelyföldön. Kifejtette: arra kell számítani, hogy a birtokhoz jutás olyan lesz, mint a Vadnyugaton: foglalással történik. Aki adót fizet a föld után, az kapja majd a tulajdonjogot. A birtoklevelet el lehet felejteni, a telekkönyvet az adófizető nevére fogják kiállítani – adott hangot megalapozott kételyeinek a szakértő.
A biotechnológia csodái
A konferencia nyitóelőadását egyébként Seregi János, a budapesti Állatorvostudományi Egyetem emeritus professzora tartotta Komplex biotechnológiai rendszerek és alkalmazásának lehetősége az állattenyésztésben címmel. Az előadásból többek közt kiderült, hogy a tehenek és a többi haszonállat tenyésztése során a tudomány jelenlegi állása szerint 90 százalékos biztonsággal meg tudják mondani minden egyes spermiumról, hogy milyen nemű utód származhat belőle. Ennek hatása: az évszakok is befolyásolják az embrióátültetés sikerességét. Sőt, már ott tart a tudomány, hogy egy tehéntől akár 40-50 utódot is lehet nyerni. Ráadásul már rendelkezésre áll a klónozás is. A budapesti egyetemnek így sikerült hibrid fajt, úgynevezett kimérát előállítani, a juhot és a kecskét keresztezve. Igaz, szabad szemmel a juhkecskét alig lehetett megkülönböztetni a közönséges birkától, csak az állat hangjának elemzésével tudták bizonyítani, hogy abban kecske hangjai is benne vannak. A professzor ugyanakkor hangsúlyozta: a biotechnológiai eljárások fő célja olyan módszereket alkalmazni, amely nem rombolja a környezetet, hanem megőrzi azt. Ezekkel a módszerekkel a genetikai betegségeket is azonosítani tudják.
Dr. Tiboldi István Határtalan genetika, garantált termelés az állattenyésztésben című előadásából többek közt megtudhattuk, hogy a szarvasmarha-tenyésztésben a mesterséges megtermékenyítés Hargita megyében 1957-ben kezdődött Székelykeresztúron, illetve Székelyudvarhelyen, majd 1961-ben Csíkszereda és Gyergyószentmiklós környékén is.
Kiss Előd-Gergely
_cm.jpg)
