Két mezőgazdasággal kapcsolatos törvény is életbe lépett az elmúlt időszakban, amelyeknek köszönhetően rendeződnek bizonyos, eddig sok gazdának fejfájást okozó problémák. Az elmúlt időszak parlamenti tevékenységének eredményeiről az RMDSZ két politikusa, Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila képviselő számolt be tegnap délelőtt a sajtónak. [caption id="attachment_47081" align="aligncenter" width="1000"] Fotó: László F. Csaba[/caption] Tánczos Barna elöljáróban csaló­dot­tságának adott han­g­ot, hogy mini­sztériumi döntés értelmében leváltották tisztségéből Szakál Andrást, a Kovászna Megyei Vidéki Beruházásokat Kifizető Ügynökség igazgatóját, bírálva a kormányzó Szociáldemokrata Párt „’89 előtti módszereit”. Több jó hírt is bejelentett a két politikus, ezekből az egyik a napszámosokat esztenájukon foglalkoztatni akaró állattartó gazdákat érinti. A kászoni gazdák tavaly jelezték, hogy a munkaügyi felügyelőség több gazdára 10 ezer lejnél magasabb büntetést rótt ki, amiért nem hivatalos úton alkalmaztak napszámosokat. Az új törvény értelmében egyszerűsített eljárással legfeljebb 180 napig foglalkoztathatnak napszámosokat az esztenákon. Tánczos szerint ez a 180 nap nagyjából lefedi az legeltetési időszakot. Még az uniós csatlakozás előtt lépett hatályba az úgynevezett életjáradék-törvény, amelynek akkori kedvezményezettjei számára hoztak nemrég pozitív döntést Bukarestben. Azon egykori betegnyugdíjas személyek, akik életjáradékért cserébe bérbe adták mezőgazdasági területeiket a mostanig hatályos törvények értelmében, a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor elveszítették a juttatást. Az RMDSZ erre vonatkozó indítványát pozitívan bírálta el a képviselőház, így ezentúl azok is megkapják a járadékot, akiktől az említett ok miatt korábban elvették azt. A Gyulafehérvári Római Katolikus Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet számára komoly érvágást jelentett a vallásügyi államtitkárság 2016 eleji döntése, miszerint a papnevelő intézetet nem részesítik állami támogatásban. – A számunkra rendkívül kedvezőtlen döntést az államtitkárság azzal indokolta, hogy a finanszírozást előíró törvény szövegében különböző értelmezési lehetőségek vannak, vagyis ők másként értették, mint mi. Ezt a többértelműséget tisztáztuk, a benyújtott törvénytervezetünket a képviselőház döntőházként elfogadta, és ismét megkaphatja az állami támogatást az intézet – számolt be a kedvező döntésről Korodi Attila. Ahogy arról tegnapi lapszámunkban is beszámoltunk, az Európai Bizottság (EB) bejegyezte a Minority SafePack című európai polgári kezdeményezést. A kezdeményezőknek a bejegyzéstől számítva egy év áll rendelkezésükre, hogy egymillió aláírással megerősítsék létjogosultságukat. A sikeres aláírásgyűjtés lehetővé teszi, hogy jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről. Korodi Attila elmondása szerint, a sikeres aláírásgyűjtést követően Székelyföld esetében mindez azt jelenti, hogy a régióban sajátos regionális fejlesztéseket lehet majd kezdeményezni, amelyekben figyelembe veszik a nemzeti közösség sajátos életterét, kultúráját, gazdaságát, oktatását, vallását vagy sajtóját. – Egy év után az Európai Bizottságnak joga van dönteni arról, hogy a begyűjtött aláírások alapján ezekben a kérdéskörökben indít-e jogalkotást vagy sem. Úgy látjuk, hogy akkor van nagyobb esélyünk, ha az EB-t olyan helyzetbe hozzuk, hogy a megszerzett aláírások mögött ne csak a nemzeti kisebbségeket lássa, hanem egyértelműen érezze, hogy e mögött széles körű, európai pártok által hitelesített támogatottság áll – ismertette a célokat a képviselő. Márk Boglárka