kevés felhő
szórványos felhőzet
erős felhőzet
Őszinte, paraszti igazság a művészetben
A hagyományos népi témákat és alapanyagokat feldolgozó kiállítással tért haza a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíját is elnyerő Csomortáni Gál László képzőművész, aki az elmúlt években Európa majd’ minden szegletében kiállított. „…A búza meséje…” című legújabb tárlatát a Megyeháza Galériában nyitották meg pénteken.
[caption id="attachment_91522" align="aligncenter" width="1000"]
Alkotás és élet elválaszthatatlansága. Vászon helyett évszázados fa Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
Csomortáni Gál László így vall művészetéről: „Az alkotás és az élet egymástól elválaszthatatlanok, képzőművészetem forrása a több száz éves fák ősi, mesélő képességének, erezetének, görcseinek, mély színeinek a felfedezése lett.” A kiállított műtárgyak pedig valóban tükrözik az általa megfogalmazott hitvallást: régi bútorajtók, polcok, fateknők, ágytámlák, hiányosan megmunkált fadarabok jelentik számára a „festővásznat”.
A kiállításmegnyitót rendkívül nagy érdeklődés övezte. A hangulat megteremtésében Ségercz Ferenc segédkezett, aki pásztorfurulyán játszott. Ezt követően Szatmári László a szakértő szemével szólt a kiállítás anyagáról és a művész személyéről.
– Ritmikus figurasorokból, fojtott drámájú színeffektusokból építi fel képeit, de gondosan ügyel a kompozíciós elemek szerkezetes elrendezésére, a nagyvonalú, tömbszerű formálására. (…) Bár saját bevallása szerint is munkái rokoníthatók vagy csatolhatók az „art brut” irányzathoz, itt valami másról van szó. Ami nyersnek tűnik, az inkább őszinteség, ami csiszolatlannak, darabosnak látszik, az a paraszti, az ősi tömörség, a kendőzetlen igazság – jellemezte Csomortáni Gál László művészetét a szakértő.
Szatmári László hangsúlyozta, hogy alkotásain keresztül a képzőművész a hagyományos magyar ornamentika múltjába nyúl vissza. Rámutatott: egykor az ősi ornamentumnak vallási jelentése volt. Szatmári szerint nem túlzás eme kiállítás kapcsán szakrális teremtésről is beszélni.
A tárlatmegnyitó végén a művész egy performanszot is bemutatott, majd Ségercz Ferencet hallhattuk még egyszer. A kiállítás július 25-ig látogatható, 29-én pedig a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában is megnyitják.
Kovács Hont Imre
Alkotás és élet elválaszthatatlansága. Vászon helyett évszázados fa Fotó: Kovács Hont Imre[/caption]
Csomortáni Gál László így vall művészetéről: „Az alkotás és az élet egymástól elválaszthatatlanok, képzőművészetem forrása a több száz éves fák ősi, mesélő képességének, erezetének, görcseinek, mély színeinek a felfedezése lett.” A kiállított műtárgyak pedig valóban tükrözik az általa megfogalmazott hitvallást: régi bútorajtók, polcok, fateknők, ágytámlák, hiányosan megmunkált fadarabok jelentik számára a „festővásznat”.
A kiállításmegnyitót rendkívül nagy érdeklődés övezte. A hangulat megteremtésében Ségercz Ferenc segédkezett, aki pásztorfurulyán játszott. Ezt követően Szatmári László a szakértő szemével szólt a kiállítás anyagáról és a művész személyéről.
– Ritmikus figurasorokból, fojtott drámájú színeffektusokból építi fel képeit, de gondosan ügyel a kompozíciós elemek szerkezetes elrendezésére, a nagyvonalú, tömbszerű formálására. (…) Bár saját bevallása szerint is munkái rokoníthatók vagy csatolhatók az „art brut” irányzathoz, itt valami másról van szó. Ami nyersnek tűnik, az inkább őszinteség, ami csiszolatlannak, darabosnak látszik, az a paraszti, az ősi tömörség, a kendőzetlen igazság – jellemezte Csomortáni Gál László művészetét a szakértő.
Szatmári László hangsúlyozta, hogy alkotásain keresztül a képzőművész a hagyományos magyar ornamentika múltjába nyúl vissza. Rámutatott: egykor az ősi ornamentumnak vallási jelentése volt. Szatmári szerint nem túlzás eme kiállítás kapcsán szakrális teremtésről is beszélni.
A tárlatmegnyitó végén a művész egy performanszot is bemutatott, majd Ségercz Ferencet hallhattuk még egyszer. A kiállítás július 25-ig látogatható, 29-én pedig a gyergyószentmiklósi Pro Art Galériában is megnyitják.
Kovács Hont Imre
