A korábbi évekhez hasonlóan, idén is gazdag felhozatallal csalogatta a csíksomlyói Nyeregbe az érdeklődőket az Ezer Székely Leány Napja. A szombati rendezvényen közel 1800 leány és 800 fiú regisztrált népviseletben, ugyanakkor szép számban voltak „civilben” is kíváncsiak a legnagyobb székelyföldi hagyományőrző ünnepre. Csíkszentimre helytállt házigazdaként, jövőre Tusnádfürdőre vár a megtisztelő szerep. [gallery link="file" ids="31719,31720"] Már jóval 9 óra előtt kezdtek gyülekezni Csík­sze­reda főterén a népviseletbe öltözött székelyek: főként lányok, de a legények sem vallottak szégyent. És akadtak köztük kevésbé fiatalok, de erről csak egy-egy ránc árulkodott, semmiképp sem a lelkességük. Székelyföld legnagyobb hagyományőrző ünnepére, az Ezer Székely Leány Napjára érkeztek Hargita, Kovászna és Maros, de még Fehér megyéből is. Közben a csíkszentimrei Zöld Fák Fúvószenekar szórakoztatta a gyülekezőket. Ezrek népesítették be a főteret, mire elkezdődtek a megnyitóbeszédek. – Örömmel éljük meg a hagyományokat, és ezzel üzenünk az idegenben élőknek is: mindig hazavárjuk őket. Legyen ez a nap a székely konok meggyőződést felváltó szerény bizonyosság napja – fogalmazott Barti Tihamér, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. – A hagyomány akkor él, ha élettel töltjük meg. Jó, hogy van egy szál, ami generációkat köt össze, amely hagyományőrzés és közösségépítés is egyben – mondta Grüman Róbert, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke. Köszöntötte a jelenlevőket Hargita megye testvérmegyéinek – Borsod-Abaúj-Zemplén és Bács-Kiskun – nevében Török Dezső és Rideg László közgyűlési elnök, valamint Bányai Gábor magyarországi országgyűlési képviselő. Ezt követően András Mihály, a szervező Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője közös táncba hívta az ünneplőket. Világra hozni a bennünk rejlő misztériumot A program Csíksomlyón folytatódott, ahol az Ezer Székely Leány Napja mellett a Sarlós Boldogasszonynak szentelt kegytemplom búcsúját is megünnepelték. – Mindannyian magunkban hordozunk egy titkot, ami nem birtokolható, amit meg kell osztanunk másokkal. Gondoskodnunk kell erről a misztériumról, amely meg akar születni bennünk, életünk minden szakaszában ennek a világra hozása a hivatásunk – hangzott el a szentbeszédben, amelyet Szűz Mária Szent Erzsébetnél tett látogatására épített Veress Sándor, Kászonújfalu plébánosa. – Hisszük-e, hogy nem véletlenül vagyunk a Kárpát-medencében? Hisszük-e, hogy Istennek terve van velünk? Nem véletlen, hogy itt vagyunk, és ennek az öröme járja át ezt az ünnepet. A fa mindig a gyökerével válaszol a viharra – zárta gondolatait Illyés Gyulát idézve a plébános. A templomi ünnepet követően a tömeg kivonult a Nyeregbe, amelyet a tiszteletbeli házigazda, Csíkszentimre készített elő a nagyszabású ünnepségre. Sajátos színfoltja volt az eseménynek a szarvast mintázó aranykapu, amelyet a szentimreiek egy 150 éves büdösfürdői fénykép alapján készítettek el. – Örömünnep kell hogy legyen a mai. A régiek kitartottak, pedig nekik nehezebb életük volt. Nem szabad beállnunk a gyáva menetbe – mondta beszédében Kencse Előd, Csíkszentimre polgármestere, egy helyi háborús hős tanításaira alapozva. – Miért vagyunk itt? Remélem, mindannyian feltettük magunkban ezt a kérdést. Meggyőződésem, hogy a román állam is feltette magának, hiszen zsidókból, szászokból, svábokból már csak hírmondónak maradtak, mi viszont itt vagyunk. Trianon után alig tíz évvel elődeink már látták, hogy nagy baj van – utalt az ünnepség létrejöttére Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere. – Ha végignézzük a veszendő Európát, azt láthatjuk, hogy nálunk még mindig erős a hit. Ezért lehetünk itt – hangsúlyozta. Ráduly leszögezte: elvándorlás már évszázadokkal ezelőtt is volt, mi változtunk meg és lettünk önzőkké. A ma divatos örökös siránkozás a gyermekvállalás rovására megy – tette hozzá. Az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány részéről Gergely István „Tiszti” megjegyezte: itt nemcsak halnunk, hanem élnünk is kell. „Ragaszkodjatok ahhoz, amitek van, hogy el ne veszítsétek a koronátokat” – idézett a Jelenések könyvéből. Böjte Csaba ferences szerzetes röviden szólalt fel, átadta a szót a 99 éves Antal atyának, aki a legelső, 1931-es alkalomnak is szemtanúja volt. A nyugdíjas pap a Márton Áron-i örökség fontosságát hangsúlyozta, és a néhai püspök vágyának beteljesítésére hívta az egybegyűlteket: dolgozzunk azért, hogy Erdély legyen ismét Tündérkert. Sokszínű népviselethez sokszínű program A Nyeregben mintegy 25 tánccsoport lépett fel. Csíkszent­imre mellett Csíkszereda, Csíkszent­király és Berekfürdő, Csíkva­csár­csi, Csíkmenaság, Csíkszentlélek és Fitód, Csíkszentdomokos, Ma­dé­falva, Csíkcsicsó, Csík­cso­mor­tán, Tusnádfürdő, Kászonaltíz, Szentegyháza, Kecset, Borszék, Gyulakuta, Marosludas, Csom­bord hagyományőrzői táncoltak a színpadon, de több mint 300 népviseletbe öltözött háromszéki is emelte jelenlétével a rendezvény színvonalát. Fábián Éva mesemondó, népdalénekes fellépései, kézműves kiállítás és vásár, gyermekfoglalkozások, hagyományos mesterségek bemutatói, népviseletmustra, fotópályázat is tarkította a felhozatalt, akárcsak a házigazda szentimreiek népviselet-kiállítása. A néha-néha eleredő eső sem szegte a jókedvet, a közös fotóra több mint 2500 székely ruhás ünneplő gyűlt össze. A lakosságarány szempontjából idén a tusnádfürdői bizonyult a legnépesebb küldöttségnek, így jövőre ők lesznek az esemény házigazdái. Van még tartalék Az ünnepet a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala, valamint az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány szervezte, társszervezőként segített a megyei önkormányzat és a Székelyföldi Kézművesek Egyesülete. A Hargita együttes vezetője, András Mihály a szervezéssel járó aggodalmakat hátrahagyva nyilatkozott lapunknak. – Jó szervezőcsapattal dolgoztunk együtt, mindenki tudja a dolgát, ezért megnyugodhatunk. Kicsit sok volt a szónok, improvizált programváltozások történtek, de nem volt kezelhetetlen. Már készül a lista, hogy jövőre mivel múlhatjuk felül az ideit. A tét mindig az, hogy jobbak legyünk, mint korábban. Én személyesen leginkább a lebutulástól, a középszerűségtől félek. De van még bőven tartalék, mindenben minőségibbnek kell lennünk: a viseletben, a kimondott szóban, az imában, a lónak a megtakarításában, a szekér kinézetében, az ének tisztaságában, a tánc minőségében. Mérvadó, hogy mennyi giccset tudunk kigyomlálni a színpadi műsorból és a kézművesvásárból – nyilatkozta. A megyei mentőszolgálattól megtudtuk: a többezres tömeg figyelt a biztonságra, senkit sem kellett kórházba szállítani. Az Ezer Székely Leány Napját 85 évvel ezelőtt, 1931-ben hívták életre. Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában erős ifjúságért kiáltottak a szervezők. Azóta fakult a hit, az erkölcs és az önazonosság is, de a szombati rendezvény bizonyította: gazdag táptalaja van még a gyökereinknek. Kovács Hont Imre