A csíksomlyói kegyhely képviselője a megállapodás aláírása előtt rámutatott: 2025. február 23. örömünnep és bizonyára mindkét kegyhely történetébe piros betűvel jegyzik. 

– Fontosnak tartottuk, hogy a személyes ismeretség építésén keresztül a lelki és a „szakmai” kapcsolat is erősödjön a csíksomlyói és máriagyűdi kegyhely között. Az az ének jutott eszembe, amit talán itt is énekeltek: „Nem vagyunk árvák, van édesanyánk, ki a magas mennyekből gondot visel ránk.” Szeretnénk, hogy ez a testvéri kapcsolat, amely még jobban megerősödik, jó sokáig tartson, és ez a történelemben úgy jelenjen meg, hogy 2025. február 23-án a pécsi megyéspüspök atya és a két kegyhely vezetője között létrejött kapcsolat létezik, és reméljük, hogy 500 év múlva is ugyanezt fogják elmondani, és talán akkor is megünneplik ezt a kapcsolatot

– mondta a ferences szerzetes. 

Keresztes Andor máriagyűdi plébános kiemelte: a testvérségben nem az állandó jelenlét a lényeg, hanem az összetartozás, és az, hogy a találkozást, a barátkozást mindig ott folytatják, ahol abbahagyták. Szerinte a két kegyhely testvérségében az a csodás, hogy van közös eredő, azaz a hit, közös remény a Szűzanyában és van a Jóisten által megáldott személyes kapcsolat.

– Azért imádkozzatok, hogy legyen erőnk otthont teremteni az ide érkezőknek (szerk. megj.: a kegyhelyekre érkezőknek)! Mindezt csak a szolgálat lelkületével lehet megtenni, félre kell rakni mindent. Cserháti püspöknek volt egy könyve: abban azt írta: másoknak élünk, másoknak szolgálunk. Ezt nem felejthetik el a kegyhelyeken élők. Így kívánok mindenkinek örömünnepet

– tette hozzá Keresztes Andor. 
A megállapodást a kegyhelyek vezetői és Felföldi László pécsi megyéspüspök (a tavalyi csíksomlyói búcsú szónoka) írta alá, közben a hívek az Ó, én édes jó Isten kezdetű, régi székely himnuszt énekelték.