A napokban felröppent híresztelésekkel ellentétben, nem helyezik el ideiglenesen Zsögödfürdőn a tíz napja kitört csíksomlyói tűzvész károsultjait. Vasárnap lakossági fórum keretében vitatták meg a kialakult helyzetet a csíkszeredai városházán, amelyen zsögödi, zsögödfürdői és csíkszentkirályi lakosok mellett a város és a megyei tanács képviselői vettek részt.

Nagy felzúdulást keltett a napokban a közösségi média felületein felröppent hír, miszerint a Zsögödfürdőn található Caritas-tábor területére lakókocsikat helyezett el a csíkszeredai önkormányzat. Sokan készpénznek vették, hogy a tábor területére átmenetileg a csíksomlyói romatelep károsultjait fogják elhelyezni. Az interneten keringő bejegyzések és fényképfelvételek nyomán valóságos tiltakozási hullám indult el, a zsögödfürdőiek online petícióban fogalmazták meg kifogásaikat a vélt intézkedés ellen. Ezek nyomán a csíkszeredai városvezetés beszélgetésre hívta az érintett városrészen élőket tegnap kora este. A beszélgetés a városháza üléstermében zajlott, mintegy száz személy gondolta úgy, hogy részt vesz az egyeztetésen. 
A beszélgetés felvezetéseként Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere számolt be az érintett roma családok aktuális helyzetéről. A városvezető elmondta: a városháza információi szerint a tűzvész során kimenekített családokból mintegy harminc volt közvetlenül érintett. A húsz porig égett házban összesen 150-en laktak, az ő elhelyezésükről kell mielőbb gondoskodnia a szeredai önkormányzatnak. Az elöljáró hozzátette: vannak, akik csíkszeredai illetőség hiányában már elhagyták a várost, három ilyen családról van tudomása a városvezetésnek, ezenkívül akadtak, akik visszaköltöztek a Somlyó 33. néven elhíresült romatelep épen maradt házaiba.
A Zsögödfürdőn feltűnt lakókocsikkal kapcsolatosan Korodi Attila elmondta: azokat a Hargita Megyei Vízügyi Igazgatóság ajánlotta fel, azonban gyakorlatilag használhatatlanok. Ideiglenesen helyezték el a Caritas-táborban, ám nem fognak bele roma családok költözni, mert nem alkalmasak erre. A városvezető ugyanakkor beszámolt arról, hogy a román kormány az országos katasztrófavédelmi rendszerbe tartozó lakókonténereket ajánlott fel a romák elszállásolásához. A jövő héten érkező konténerek számára keresnek jelenleg helyszínt, területet. A polgármester kihangsúlyozta: a probléma kezelése hosszú távú folyamat, amely összetett intézkedéssorozatot igényel. A megjelent zsögödi, zsögöd­fürdői, illetve csíkszent­kirá­lyi lakosok (Zsögödfürdő Fenyés elnevezésű része közigazgatásilag Csíkszentkirályhoz tartozik, szerk. megj.) közül többen felszólaltak és beszámoltak a romákkal való együttélés kedvezőtlen tapasztalatairól. A fórumon részt vett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke is, aki kihangsúlyozta, hogy a megyei önkormányzat partnerként minden szinten kész segíteni a városvezetés tevékenységét a kialakult helyzet orvoslása érdekében. Kiemelte: sok és gyors döntés meghozatalára van szükség. A politikus hozzátette: a romakérdés országos, illetve európai probléma is, így kormányzati és európai uniós források bevonására is szükség lesz közép- és hosszú távon is.

Nem kérnek a károsultak szomszédságából

Szinte senki nem szeretné a szomszédságban látni a csíksomlyói tűzvészben otthonukat vesztő roma családokat, ellenben hajlandók megismerni közelebbről is a közösséget – derült ki többek közt Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának online felméréséből. Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere elmondta: csaláskísérlet is történt, mivel több mint négyszáz esetben ugyanarról a számítógépről érkeztek a válaszok. A kérdőív iránt 3700 ember érdeklődött, közülük 2591 töltötte ki. A válaszadók többsége azt szeretné, ha az otthontalanná vált roma családok ideiglenes elszállásolását a régi helyükön, a Somlyó utca 33. szám alatt oldaná meg az önkormányzat. A válaszadók 93 százaléka ugyanakkor nem szeretné, ha közvetlen szomszédságába költöztetnék őket, ellenben hajlandók lennének arra, hogy közelebbről megismerjék ezt a közösséget.
− Fontos megjegyeznünk, hogy ezek az eredmények nem az egész város lakosainak a véleménye, hanem azoké, akik aktívak az online térben és érdeklődnek a téma iránt – mutatott rá a felmérés nem reprezentatív jellegére Korodi Attila.