Tusványos műfajt teremtett azzal, hogy harminc évvel ezelőtt még Bálványosfürdőn egyszerre töltötte be a diáktábor és nyári szabadegyetem szerepét. Azonban a jelentősége túlmutat a hagyományteremtő újításon. Az elmúlt három évtizedben olyan gondolatok születtek meg Tusványoson, amelyek azóta a nemzetpolitika alapjaivá váltak. A rendezvénysorozat immár számottevő múltra tekinthet vissza, de a jövőépítés szándékával – állapították meg a tegnapi hivatalos fesztiválmegnyitón az alapítók, szervezők és házigazdák. [caption id="attachment_92074" align="aligncenter" width="1000"] Egy a tábor. Ez nemcsak a Tusványos jelmondata, teljes volt az összhang a megnyitón felszólalók között Fotó: Szőke Zsuzsa[/caption] A hagyományosnak mondható ökumenikus ima, lelkészi áldás volt idén is a harmincéves jubileumát ünneplő Tusványos hivatalos megnyitójának első mozzanata. Majd ezt követően Popa Ilona, főszervező elmondta: 270 szervező építette a tábort már vasárnap óta, hogy időben elkészüljön, összesen 28 programsátor szolgáltatja a gazdag kínálatot, mintegy 400 előadás közül választhatja ki a kedvére valót a nyári szabadegyetem közönsége. Tábor sok van, de csak egy az igazi Sokan próbálkoztak azzal, hogy tábort szervezzenek, de ez az igazi – ezek már Albert Tibor tusndáfürdői polgármester szavai voltak. Az elöljáró külön név szerint gratulált Diószegi Lászólnak, a Sepi OSK tulajdonosának és Szondy Zoltánnak, a Csíkszeredai FK vezetőjének, előbbinek a romániai első osztályú labdarúgó-bajnokságban elért hatodik helyére, utóbbinak a feljutásért a harmadosztályból a másodosztályba. Az Ismerős Arcok Nélküled című dalszövegéből is idézett: egy vérből valók vagyunk – mondta. Végül megfogalmazta a táborlakóknak szánt intelmeit is: vegyenek gumicsizmát, járjanak gyalog, ne féljenek a medvétől, de ne is bántsák Tusványos a nemzetpolitikai tényező Potápi Árpád János, magyarországi nemzetpolitikáért felelős államtitkár kijelentette: elképzelhetetlen lenne Tusványos nélkül a nemzetpolitika. Az elmúlt három évtizedben itt született iránymutató gondolatok nélkül. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatás és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magában foglaló új alaptörvényt említette. Emlékeztetett: a kommunizmus évei alatt nemzetpolitikáról beszélni sem lehetett. Kifejtette: ehhez képest nemzetpolitikai szempontból a tízes évek alapvető áttörést jelentettek, a magyarságot sikerült annyira megerősíteni, hogy bármilyen nehezebb időszakot át tudjon vészelni. Múltidézés a jövőbe nézés szándékával Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke is az elmúlt harminc év számbavételével kezdte mondandóját. – Jó emlékezni, de az együttlétünk ezen túlmutat, hiszen a múltidézés a jövőbe nézés szándékával történik. Tusványos története a Kárpát-medencei magyarság három évtizedes története is egyben. Bármi történt itt valaki előre megmondta, vagy utólag kielemezte. Nem megjósolni akarjuk a jövőt, hanem alakítani, megalkotni. Ez történik most Tusványoson – fejtette ki Toró T. Tibor. Majd azokról az értékekről beszélt, amelyek a harmincadik kiadásához érkezett szabadegyetem ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román–magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette. Németh Zsolt, a magyarországi országgyűlés külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor úgy fogalmazott: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor létrehozásakor egyedülálló „műfajt” teremtettek. – Ami leginkább egyedülállóvá teszi, az, hogy ez egy nonprofit rendezvény. Ezt nem pénzért csináljuk. A világon nincs még olyan fesztivál, amelyet ne pénzért csinálnának – jelentette ki Németh Zsolt. Hozzáfűzte: az elmúlt három évtizedben nemzetpolitika szempontból fontos áttörést sikerült elérni. A nemzeti összetartozás érzése a Kárpát-medencei magyarokat összeköti sokkal jobban, mint az elmúlt harminc évben bármikor. Egy bibliai hasonlattal élve – Jézus, Mózes, Keresztelő János is harmincéves korukban kezdték közösségszolgáló munkájukat – úgy fogalmazott: 30 év a szolgálattételre való felkészülés kora. – Úgy tekintsünk Tusványosra, hogy bevetés indul! – zárta gondolatait Németh Zsolt. Kiss Előd-Gergely