„Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében címmel nyílt kiállítás péntek este Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. A magyar kultúra napjához kapcsolódó időszakos műemlékvédelmi vándortárlat a magyar épített örökség megőrzésébe, annak feltárási folyamatába és feltárt emlékeibe nyújt betekintést. A Teleki László Alapítvány koordinálásában végzett Rómer Flóris Terv részeként megújult műemlékekről szóló kiállítás a jövő hónap végéig látogatható.

Kányádi Szilárd, a Csíki Játékszín színművészének szavalatával kezdődött az „Ideje az építésnek” – Megújuló műemlékek a Kárpát-medencében című kiállításmegnyitó, majd Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója köszöntötte a résztvevőket. Emlékeztetett: 199 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt és 1989 óta Magyarországon ezen a napon ünneplik a magyar kultúra napját, amelynek rendezvénysoraihoz immár több mint egy évtizede kapcsolódik a Csíki Székely Múzeum is. Ezúttal a Teleki László Alapítvány összeállította kiállítással nyújtanak betekintést a Kárpát-medence több száz épített örökségének helyreállítási és restaurálási munkálataiba, amelyet az alapítvány által irányított Rómer Flóris Terv részeként valósítottak meg.

– Egy olyan kiállításnak tudunk a házigazdái lenni, amely méltó egyrészt a magyar kultúra napjához, általában a kulturális élethez, és egy olyan projektnek a beszámolója adhat ízelítőt a látogatóknak, amely magához a befogadó épülethez is méltó, hiszen egy kivételes, értékes műemlék épületben vagyunk – mutatott rá a múzeumigazgató.

A tárlatot dr. Diószegi László, a Teleki László Alapítvány elnöke mutatta be. Elsőként azt mondta el a résztvevőknek, hogy miért hívta meg a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes táncosait a kiállításmegnyitóra. Megjegyezte: minden alkalmat kihasznál, hogy rámutasson az építészet, a zene és a tánc közötti szoros összefüggésekre. A történész, néptáncos a jelen lévő táncosokon látható népviseletek és a bemutatott táncaik által szólt a művészeti korok jellegzetességeiről, azok összefüggéseiről egészen a kora középkortól a barokkig.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere arra emlékeztetett, gyakran elfeledjük, hogy a magyar kultúra remekművei között élünk.

– Ez a kiállítás a magyar nyelvterületnek a gyöngyszemeit eleveníti meg az építészeten keresztül. Elég kimennünk a városba vagy Csíkszeredából egy kicsit a környékünkre, hiszen Székelyföldön, Erdélyben végigsétálva ismételten újabb és újabb gyöngyszemekkel találkozunk. Láthatjuk, hogy a Rómer Flóris Terv alapján nagyon sok épületünk, templomunk megújult. És ez a kiállítás a magyar kultúra napja előestéjén legyen egy figyelemfelkeltő kiállítás is, hogy ne álljunk meg itt. Folyamatosan fordítsunk annak az értéktárnak a megőrzésére anyagiakat, szellemieket, amelyek szebbé teszik a jövő generációinak is az életét – hangsúlyozta a város elöljárója.

Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja azt mondta, 2015-ben a magyar kormány által elindított Rómer Flóris Terv egy óriási sikertörténet, hiszen az elmúlt években nagyon sok értéket sikerült feltárni, megmenteni és biztosítani megőrzését a jövő számára.

– Az épített örökség része a mi nemzeti identitásunknak. Az identitásunk ebből is táplálkozott, a gyökereink is visszanyúlnak épített örökségünkbe, amely nem egy halott dolog, hiszen a műemlék épületeken keresztül tudjuk megismeri azt, hogy eleink hogyan éltek, gondolkodtak a világról. Elnézve ezeket a tablókat és látva ezt a sok csodálatos templomot óhatatlanul az jut az ember eszébe, hogy a régi korok emberei mennyivel közelebb voltak az égiekhez, az égi dolgokhoz, mint mi – mondta a konzul. Megjegyezte: az épített örökségünkből, az elődöktől ránk hagyott értékekből sokat tanulhatunk. Hozzátette: az említett örökségből az elmúlt évtizedekben nagyon sok minden elveszett, éppen ezért is óriási dolog, hogy ezzel a programmal sikerült kiemelt célként elérni azt, hogy legféltettebb kincseink megújuljanak és megmaradjanak a jövő számára. Kiemelte: bízik abban, hogy a műemlékmegőrzési munkát még sokáig sikerül folytatni.

Régészeti élményben is részük lehet a látogatóknak

A kiállítás interaktív foglalkoztatóterében nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek is kipróbálhatják a restaurálást, a régészkedést, illetve színes templomkazettákat rakhatnak ki, a forgatható hengerek segítségével pedig a felújított vagy felújítás előtt álló falképsorozatokat is kirakhatják. Egy-egy templombelsőt háromdimenziós formában lehet megtekinteni. A tájékoztató pannók mellett a kiállítás része több eredeti tárgy, kordokumentum, műtárgymásolat és hangfelvétel is. A tárlat február 20-ig látogatható – hétfő kivételével – naponta 9 és 17 óra között.

Biró István