Két évet tartott a szépvízi örmény templom belső felújítása, a munkálatok lehetőséget teremtettek a templom és ezzel együtt az örmény közösség múltjának alaposabb kutatására. A közösség tagjai éltek e lehetőséggel, de még így is maradtak tisztázatlan kérdések – derült ki Pál Emese művészettörténész előadásából. [caption id="attachment_29430" align="aligncenter" width="620"] Szakemberek mutatják be a megújult templombelsőt. Harmónia Fotó: Daczó Déne[/caption] Nem egyetlen évben, hanem több szakaszban történt – a 17. század közepétől a 18. század közepéig – az örmények székelyföldi megtelepedése, emelte ki Pál Emese művészettörténész Csíkszépvíz Polgármesteri Hivatala pincetermében péntek délután tartott előadásában. Fából emelt kápolna állt a templom helyén Az előadó elmondta, a mai templom helyén egy fakápolna állt, annak harangtornyát használták még több mint egy évtizeddel a templomépítés 1762-es megkezdése után is. Érdekesség, hogy a templomépítést kezdeményező örmény közösség mindössze 170 személyből állhatott. A mai, késő barokk stílusú templomot 1785-ben szentelte fel Batthyány Ignác püspök a Szentháromság tiszteletére, s alig több mint száz évvel később, 1907-ben a közösség kérésére, püspöki engedéllyel Világosító Szent Gergely napja lett a templom búcsúünnepe. A művészettörténész felhívta a figyelmet a mai oltárképre, amely Szent Mártont ábrázolja. Mint mondta, nem tudni, hogy miért az ő alakja került a főoltárra, elképzelhető, hogy az adományozó Jordán Vártán kereskedő személyével hozható összefüggésbe – de ez csak egy a számos, még tisztázatlan kérdés közül. Az első világháború idején megrongálódott szépvízi örmény templom nagymérvű restaurálását 1925-ben végezték, ekkor festették át a falakat olajfestékkel, és a műveletet a 20. század második felében megismételték. Két év, három tábor – Ennek az olajfestéknek az eltávolítása két évbe telt, és három kalákatábor kellett hozzá – részletezte Bálint Csaba kivitelező, kiemelve, hogy a falak nem tudtak levegőzni az olajfestéktől. Most az eredetihez hasonló festékréteget használtak a festéshez, és restaurálták a felszentelési kereszteket. Bálint Csaba számolt be arról is, hogyan állították vissza eredeti állapotába az átfestett főoltárképet, mivel Kis Loránd restaurátor egy kisebb baleset miatt nem vehetett részt a bemutatón. A nagyon tartalmas délutánon a nagyszámú érdeklődő egy filmet is megtekinthetett a szépvízi örmény közösségről, készítője Zakariás Miklós, a szépvízi Dajbukátok egyik utódja. Megáldották a megújult templombelsőt A szépvízi Örmény Katolikus Plébánia és a Szentháromság Alapítvány által szervezett rendezvénysorozat szombaton délelőtt búcsús szentmisével folytatódott, amelynek során dr. Jakubinyi György érsek megáldotta a templombelsőt, amelynek a letisztult díszítésén kívül mostantól az is különlegessége, hogy eltűnt a szembemiséző oltár, és az örmény rítusnak megfelelőn a továbbiakban a híveknek háttal misézik a pap. Mostantól ismét visszaáll a korábbi rend: minden vasárnap az esti szentmisét az örmény templomban tartják. – A támogatás nagy részét a megyei tanácstól kaptuk – hangsúlyozta Zakariás István, az örmény egyházközség gondnoka –, de érkezett támogatás a zuglói kisebbségi önkormányzattól és magánszemélyektől is. Ez utóbbiak gyakran önkéntes munkával és adományokkal is segítették a munkát. Legutóbb például az oltárokra kaptak egy új rend terítőt. – Összességében a templombelső nagyon jó benyomást kelt, jól kihozza az épület építészeti értékeit, az évszázadok során ráaggatott felesleges díszítésekből sok minden eltűnt, ami jót tett a belső térnek – vélekedett Bogos Ernő építész, a restaurálás szaktanácsadója. – Ettől függetlenül sajnálom, hogy az 1900-as évek eleji falfestésnek legalább a nyomait nem sikerült bemutatni, hogy ki-ki láthassa, egy ilyen állapota is volt a templom díszítésének. Az ünnepre több mint húsz vendég érkezett Magyarországról, a budapesti 15. és 14. kerületi önkormányzattól, és a szokásos évenkénti örmény családi találkozót is most tartották mintegy kétszáz fő részvételével. A munka viszont még nem fejeződött be: idén a templomot födik újra, majd a toronyrész felújítása következik. Daczó Katalin