Kőrösi Sándor Zoltán Bihar megyei születésű festőművész, képzőművész Transzparencia című fotókiállítását nyitották meg csütörtök este a csíkszeredai megyeháza földszinti kiállítóterében. A művész képei már több éve felkerültek a székelyföldi képzőművészeti palettára is, tagja több alkotócsoportnak, és kiállításokat is gyakran szervez itt.

A jelenlevőket elsőként Botár László, a Megyeháza Galéria vezetője köszöntötte. Beszédében kiemelte: a kiállított művek helyes megnevezése a fotóeljárással készült hangulatképek, mert többek, mint egyszerű fényképek. Jól látható, érezhető bennük a művész díszlettervezői múltja, ahogy a saját ízlése szerint állítja be a világot, és nem csupán pillanatokat tár elénk.
A kiállítást dr. Deák Ferenc művészettörténész méltatta, aki szerint Kőrösi Sándor Zoltán több vizuális műfajban is otthonosan alkotó művész. Munkáiban ötvözi a műfaji sajátosságokat, egyiket a másikba átléptetve keresi az ábrázolás egyedi megoldásait. Fotóihoz társrendező a természet, hiszen fővendég a napfény, amely vizek sodrásában vagy dermesztő fagyban is felülértékeli a megszerkesztett kompozíciót. Berendezett csendéletein a régi tárgyak esztétikája hívja fel magára a figyelmet, hiszen már a funkciójukon túlmutató átváltozástörténetek szereplői. A vasvasaló, a kristálypoharak, tálcák kegytárgyként őrzik egy letűnt kor emberének ittlétét, mintha azt jeleznék, tárgyaik túlélik az embert, és ahogy velük bánunk, úgy tartjuk emlékezetben az előttünk járókat. Az elmúlás dekadenciája felragyog fényben, fagyban, vízben. 

Kőrösi Sándor Zoltán fotóin a technikai megoldás sajátos játékszabályokat állít fel, de az erőviszonyok együtt alkotnak maradandót. Kigondolt kompozíciókat épít fel, ilyen értelemben a belső építész vagy díszlettervező konstruktív gondolkodásával mérlegel.

Milyen kölcsönhatásokat indítanak el a színek és formák? Hogyan lehet a téli fagyokat segédrendezőként meghívni a csendélet átmeneti árnyalatainak fokozására? – tette fel a kérdést a művészettörténész. Az organikus elemek és kegytárgy funkciót kapó eszközök kölcsönhatása a berendezés által csendéletté üdvözül, amelyet a lencse a legesztétikusabb pillanatában örökít meg. Gyakran az így készült fotó csak egy stáció, amelyet sodró patakok medrébe helyez, hogy a víztükör megsokszorozódó fénytörései átfessék a felületet. A festményeiről készült fotókat is gyakran alámeríti, hogy a víz nagy rendezőként fénytöréseivel új perspektívát rendezzen föléjük.

A fotózás és a sodró víz felülete a pillanat művészeteként valami álomittas maradandót alkot, mert a festészet tónusainak gazdagságával bírnak. Kőrösi Sándor Zoltán fotói szintézist teremtenek a vizuális művészeti műfajok között. Egyszerre rendez, fest és fotóz, szereti a kigondolt kompozíciót a fénybe oltott létezés tetőfokán megragadni. Nála a pillanat az állandóság igézetében létezik.

Az est színvonalát Kovács László és fia, Dávid hegedűjátéka emelte, akik Bartók Béla-műveket mutattak be az érdeklődő közönségnek. A Transzparencia című kiállítás március 13-ig látogatható a megyeháza földszinti kiállítóterében.