Születésének 125. évfordulóján a boldog emlékű Márton Áron püspökre emlékeztek szombat délelőtt szülőfalujában, Csíkszentdomokoson. Ünnepi szentmisét mutatott be dr. Kovács Gergely, a főegyházmegye érseke, majd előadást tartott Marton József nagyprépost, teológiai tanár, és felavatták a püspökről elnevezett látogató- és zarándokközpontot is. A 10. megemlékezésen az egyházmegye főpásztora hangsúlyozta: a szent életű püspöknek számos ajándékkal készült a közösség, példaként említette többek között a megemlékezést megelőző kilenc hónapon át tartó imakilencedet és a látogatóközpont létesítését, ám megjegyezte: Áron püspök tiszteletét nemcsak külső, látható jelekkel kell előmozdítani, hanem azzal is, ami bennünk van, hiszen Isten a szívet nézi, nem a külsőt.

Tavaly decemberben kezdődött az az imakilenced, amelyet Márton Áron püspök boldoggá avatásért ajánlottak fel, és amelynek utolsó alkalmát szombat délelőtt tartották a szent életű egykori főpásztor születésének 125. évfordulóján. Az erre a jeles alkalomra szervezett egyházmegyei zarándoknap a püspök szülőfalujában, Csíkszentdomokoson a dr. Kovács Gergely érsek által bemutatott ünnepi szentmisével kezdődött. A megemlékezésre több százan érkeztek a főegyházmegye különböző településeiről. Sokan csak a templomkertben elhelyezett kivetítő segítségével tudtak bekapcsolódni az ünnepi szentmisébe.

A szentté avatás záloga: fontos számunkra Márton Áron

Az egyházmegye főpásztora prédikációjában kiemelte, a boldog emlékű püspök 125. évfordulójára számos ajándékkal készült a közösség, példaként említette azt a makettkiállítást, amelyet a Cselekvő iskola vetélkedő résztvevői készítettek, dr. Marton József nagyprépost előadását, a püspökről elnevezett látogató- és zarándokközpontot, illetve az évfordulóra megjelent kötetet, ám megjegyezte: Áron püspök tiszteletét nemcsak külső, látható jelekkel kell előmozdítani, hanem azzal is, ami bennünk van, hiszen Isten a szívet nézi, nem a külsőt.

– Amíg a szakemberek, a hozzáértők az ügy (szerk. megj.: boldoggá avatási eljárás) előrehaladásán dolgoznak, nekünk mindannyiunknak, minden egyes hívőnek arról kell meggyőznünk Istent, hogy fontos számunkra Áron püspök, hiszen a jó Isten nagyon is tisztában van Áron püspök úr életszentségével, viszont nekünk kell megmutatnunk, hogy megérdemeljük azt, hogy őt boldoggá és szentté avassák – mutatott rá dr. Kovács Gergely.

A szentmise után dr. Marton József nagyprépost – Böjte Csongor helyi diakónus közreműködésével – Márton Áron és Csíkszentdomokos címmel tartott előadást. Ezt követően a zarándokok a 2016-ban elkezdett és mostanra elkészült Márton Áron Látogató- és Zarándokközponthoz vonultak.

Ünnepi beszédek

Karda Róbert, Csíkszentdomokos polgármestere ünnepi beszédében köszönetet mondott Magyarország Kormányának, a Csíkszentdomokosi Közbirtokosságnak és azoknak, akik anyagi támogatásukkal és bármilyen más hozzájárulásukkal segítették a multifunkcionális létesítmény felépítését. A község elöljárója annak reményét is kifejezte, hogy a zarándokközpont valóban lelki gazdagodását fogja szolgálni.

Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője azt mondta, az egyetemes katolikus egyházban hatalmas emberi, szellemi és erkölcsi hagyatéka van Márton Áronnak, az erdélyi katolikus egyház pedig mind a mai napig és ezután is ebből a hagyatékból táplálkozik. Hozzátette: öt évvel ezelőtt, amikor Márton Áron-emlékévet hirdetett a Nemzetpolitikai Államtitkárság, azt mondták: Márton Áron nemcsak a magyarság körében, hanem egész Európában példaértékű személyiség, aki bátran felemelte szavát az igazságtalanság és a 20. századi diktatúrák embertelenségei ellen, közösséget épített, szívén viselte egyháza, hívei és minden magyar ember sorsát, és ezt a szellemiséget tovább kell adni.

– Márton Áron példája attól kiemelkedő, hogy meg tudta mutatni a világnak, hogy a valódi értékek, a tényleges, igazi erkölcsi tartás a legsötétebb időket is túléli, nincs az a világrengető korszak vagy esemény, amely ezeket képes lenne eltörölni vagy átírni. Ma pont azért fontos ezt egyre nyomatékosabban kimondani, mert meg kell tanítanunk az utánunk következő nemzedékeknek, mennyire nem magától értetődő a szabadság, az igazság, az emberség, az erkölcs. Ha nem úgy tanuljuk meg az igazi értékeket, hogy közben időről időre megtanulunk megharcolni értük, akkor éppoly könnyen tudunk ezektől eltávolodni, mint amilyen könnyedén vesszük a létezésüket – hangsúlyozta Brendus Réka. Megjegyezte: Márton Áron nem csupán azt tanítja, melyek a valódi értékek, hanem sokkal inkább azt, hogy mennyire fontos küzdeni értük. Kiemelte: Márton Áron 41 éve nincs közöttünk, de valójában 125 éve itt van velünk, ahogy minden bizonnyal a boldoggá avatásáért tavaly karácsonykor elkezdődött és ma lezárult imakilenced sem valaminek a vége, hanem csak egy újabb állomás azon a véget nem érő szellemi és erkölcsi úton, amelyen ő maga vezet bennünket.

– Nekünk egyetlen feladatunk van: hagyatéka szerint dolgozni, mert a Non recuso laborem (nem utasítom el a munkát) nem egy közönséges, gépies robotolás felvállalása, hanem ennél sokkal több. Értékek mentén történő cselekvés, közösségi szerepvállalás, összefogás tántoríthatatlan bizalom. Legyen e hely a tartás és kitartás, a fizikai erőtlenség felett győzedelmeskedő szellemi erő, a hit és a hitelesség, az ember és a katedrális zarándokközpontja. Legyen mindannyiunk számára az önmagunkhoz való visszatérésnek, önmagunk újrafelfedezéséhez erőt adó forrása. És legyen védelmező, gondoskodó, segítő kéz mindazoknak, akik a helyes út keresésében támaszra szorulnak, hiszen Márton Áron az idők végezetéig velünk marad – tette hozzá a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője.

Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter beszédében rámutatott: Márton Áron püspök egy olyan biztos pontja az erdélyi magyarságnak, aki életében és halála után is utat mutatott, és akár egyházi, akár világi szemmel tekintünk munkásságára, mindenképpen elismerésre méltó, és példaképként áll előttünk.

– Meggyőződésem, hogy az isteni gondviselésen túl, túl azon, hogy Márton Áront a jó Isten választotta vezetőnknek, szükség volt arra is, hogy Márton Áron abból a magyarságból, székely közösségből, felcsíki faluból származzon, amely megadta neki a hátteret mindahhoz, amit az élete során megmutatott nekünk papként és vezetőként egyaránt, hisz Márton Áron pontosan tudta, mit jelent magyarnak lenni. Mi, magyarok tudjuk, hogy mit jelent akár a világgal is szembemenni akkor, amikor lelki és szabadságjogainkat is valaki megtiporja. És szembement a magyarság, ha kellett, cárral, császárral, német tankkal vagy akár Brüsszellel, azért, hogy megmutassa országnak-világnak, hogy nincsen fontosabb a szabadságjogainknál, és nincsen fontosabb azoknál az egyházi szabályoknál, értékeknél, amelyekre ezer éve alapozzuk mindennapjainkat. Márton Áron székelyként tudta, mit jelent egy mostoha sorsba betett közösségnek a tagja lenni, megtapasztalta katonaként, papként és püspökként egyaránt – részletezte Tánczos Barna.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke azt mondta, bizakodással kell a jövőbe tekinteni, mert a Kárpát-medencében – ahol hitében erős magyarság él – lesz magyar jövő.

– Szükségünk van Márton Áronra, mert hagyatéka erővel tölt el. Követnünk kell példáját, méltó módon igyekszünk rá emlékezni és a tanításait követni – mondta a megyeelnök. Megjegyezte: reményei szerint Csíkszentdomokoson sokan fel tudnak majd töltődni, és az új létesítmény erősítő lesz a gyermekeink számára is.

Élet az új létesítményben

A beszédek után dr. Kovács Gergely érsek megáldotta a zarándokközpontot, majd bemutatták Az erdélyi püspökök székesegyháza című kötetet is, amely egy kézírásos könyv fakszimile- és forráskiadása. A könyvet Bernád Rita, a Gyulafehérvári Főegyházmegyei Levéltár főlevéltárosa szerkesztette. A megemlékezés zárásaként megnyitották azt a makettkiállítást is, amelynek anyagát a gyermekek egy vetélkedő részeként készítették, és amely Márton Áron püspök életének különböző helyszíneit mutatja be.

Biró István