– Hogyan és mikor fogalmazódott meg önben, hogy vezető szerepet vállaljon? Milyen út vezetett a mostani munkájához?

– Bár a művészeti iskolában végeztem zongora szakon és 12 évig zongoráztam, de bármennyire is közel állt a zene hozzám, én már akkor tudtam, hogy más irányban szeretném folytatni. Akkor még csak terv volt a Park szálloda építése, de fontos szerepet játszott az életemben, így turizmus és közgazdaság szakirányú egyetemre mentem. Az igazi „egyetemet” viszont Amerikában jártam, ahol hat évet töltöttem, és több szakmában is kipróbáltam magam. Bár nem terveztem hazaköltözni, mégis 2007-ben az akkori férjemmel úgy döntöttünk, hogy Csíkszeredában szeretnénk felnevelni a gyermekeinket. Fontos volt számomra és most is az, hogy megtanuljanak magyarul és az itteni tradíciókhoz, a nagyszülőkhöz közel nőjenek fel. 

– Előző tapasztalataihoz képest szüksége volt-e új ismeretekre a Park Hotel vezetéséhez?

– Természetesen, nagyon sokat tanultam az utóbbi 15 évben. Mint cégvezetőnek, bármilyen szakmában, de főleg a turizmusban folyamatosan szükség van új ismeretekre, új dolgokkal kell előrukkolni, nem szabad félni a kockázatoktól. Ha külföldre utazom, nemcsak kikapcsolódás céljával teszem, hanem mindig nyitott szemmel járok, megfigyelem az adott kultúra tradicionális ételeit, szokásait, trendjeit. Hazatérve a friss tapasztalataimat megpróbálom hasznosítani, új ízeket párosítok a már meglévőkkel, új recepteket próbálunk ki. Nemcsak az ételek összeállításánál, de a rendezvények terén is fontos az aktualizálás. Igyekszem minél több újítást behozni kis városunkba, de sajnos néha azt tapasztalom, hogy az emberek nem elég elfogadók és nyitottak.

– Milyen nehézségekbe, kihívásokba ütközik munkája során, illetve melyek azok a képességei, amelyek segítenek kibontakozni, helytállni a vendéglátás terén?
 
– Az idén már 15 éve, hogy vezetem a Park Hotelt és éttermet. Amit leginkább megtanultam, hogy olykor bármennyire kilátástalannak tűnik is a helyzet, mindig találunk rá megoldást! Az eddigi legnagyobb megpróbáltatást a Covid időszaka jelentette, amikor egy hosszú tél után már vártuk az új szezon kezdetét, de egyik napról a másikra be kellett zárnunk. Azonban minden rosszban megtalálhatjuk a jót is, így én is hasznos dolgokkal töltöttem a hirtelen adódó sok szabadidőt. Online kurzusokat végeztem, megtanultam például sushit készíteni, így kezdtünk bele a sushikészítésbe, létrehoztuk a Cheeky Sushit, ami kezdetben csak kiszállítással volt elérhető, de kisegített a nehéz időszakokban. Idén nyártól ez a szolgáltatás szünetel, de hamarosan újraindítjuk és hetente mindennap elérhető lesz a sushi Csíkszeredában, nemcsak péntekenként, mint régen.

– Találkozott-e sztereotípiákkal, előítéletekkel női vezetőként a munkája során?

– Mivel egy magabiztos vezetői személyiségnek tartom magam, ezért soha nem tapasztaltam negatív sztereotípiát senki részéről. Ha az emberek látják rajtunk, hogy nem vagyunk elég határozottak, akkor könnyen tudnak vagy megpróbálnak befolyásolni, de úgy gondolom, ennyi év tapasztalattal a hátam mögött engem már nem érhet meglepetés.

– Mit gondol, ebben a munkakörben mi az előnye egy női vezetőnek férfi kollégáihoz képest? 

– Szerintem egy nőnek sokkal nagyobb rálátása van a trendekre, és sokkal nyitottabb az új dolgok kivitelezésére, mint egy férfi. A férfiak hajlandók a megszokott, jól bevált terveknél maradni, és nem vállalni kockázatot. Talán jobban is átgondoljuk a dolgokat, mielőtt meghozunk egy döntést, mint férfi társaink, de természetesen nem lehet általánosítani, mert mindig vannak kivételek!

– Hogyan oszlik meg a munka és a magánélet egyensúlya az életében?
 
– Aki vendéglátással foglalkozik, csak az tudja igazán, hogy mennyi áldozattal és lemondással jár ez a munkakör. Nekünk nincs olyan, hogy 100 százalékig nyugodtak és szabadok lehetünk, hiszen a nap 24 órájában készen kell állni és fogadni az esetlegesen be nem tervezett hívásokat is! Egyedülálló szülőként nekem még nehezebb a feladatom, mert otthon is minden órát tudatosan kell beosztanom, hiszen a gyerekek már mindhárman iskolások és nagyon sok odafigyelést igényelnek. A gyermekek születésekor még a szülészetről is dolgoztam, távolból is kézben kellett tartanom a rendezvények irányítását, az étterem és a szálloda működését. Nappal a gyermekekkel voltam, amíg aludtak, dolgoztam, de mindig jókedvvel csináltam, annak köszönhetően, hogy a munkám a hobbim, nem pedig kötelezettség, amit el kell végezni. A karrierem elején nehezen tudtam elfogadni, hogyha valami nem sikerült, és mivel a siker a csapatmunkától függ, elég hogyha egy személy téved, az már negatívan kihat az egész rendezvényre. Az elején előfordult, hogy nehezen dolgoztam fel az ilyen történéseket, s az kihatott a magánéletemre is, de ezen már sikerült változtatnom, ma már könnyebben feldolgozom az ilyen eseteket. A család és a karrier mellett fontosnak tartom a rendszeres mozgást is, ami nemcsak az egészség megőrzésében segít, de mentálisan is kikapcsol. 

– Van-e valami, amit még fontosnak tart elmondani?

– Korábban említettem, hogy soha ne féljünk új dolgot kipróbálni. Most éppen az éttermet és konyhát alakítjuk át, mivel a környékünkön még nem ismert teppanyaki konyha ívilága is része lesz a szolgáltatásunknak pár hónap múlva. A Teppanyakiról azt kell tudni, hogy a vendég előtti ételkészítés egy japán formája, mely amellett, hogy egészséges, különleges ízvilággal rendelkezik, természetesen megmarad az erdélyi tradicionális konyha és a sushi is.