Hirdetés

Magyar állami kitüntetéseket adtak át Csíkszeredában

HN-információ
Kimagasló teljesítményükért nyolc erdélyi magyar közéleti személyiség munkásságát ismerték el magyar állami kitüntetéssekkel, amelyeket tegnap a csíkszeredai főkonzulátuson adták át. A hivatalos indoklás szerint a nemzet és a haza szolgálatáért járó díjakat az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából adományozta Áder János, Magyarország köztársasági elnöke. A magyar állami kitüntetéseket Tóth László, főkonzul adta át a tegnapi ünnepségen. Az eseményen elhangzott: a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) 2021-et a nemzeti újrakezdés évének nyilvánította, amely megfelelő keretet nyújt a nyolc díj átadáshoz. Elismerésben részesült Hajdu János, Zsigmond Győző, Lázár Csilla, Kásler Magda, Ambrus Lajos, Székely Ferenc, Veress László és Bíró Ferenc. Méltók az elismerésre Az ünnepségen valamennyi díjazottat laudációban méltattak. Mint elhangzott: Hajdu János – akit most a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével tüntettek ki – Székelyvéckén született 1957. november 21-én. Az általános iskolát szülőfalujában végezte, majd Gyulafehérváron folytatta az akkori „Kántoriskolában”. Majd jelentkezett a Megtestesült Bölcsességről nevezett Szemináriumba. Hat év alatt új templomot, plébániai lakást és igazi lelki közösséget kovácsolt össze a hívek körében Sepsiszentgyörgyön. Híveinek áldozatkész munkájával, és sok-sok utánajárással 1998. május 16-ra felépült a templom és felszentelésre került az istenháza. Az utóbbi évtizedben pedig csendes szavával, szerető figyelmességgel vezeti főesperesként a kerület papságát „az Istent és híveket szolgáló elkötelezett életútján”. Laudációja szerint Zsigmond Győző is kiérdemelte eddigi munkásságával a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjét. A jeles kutató 1959-ben született a Kolozs megyei Aranyospolyánban. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen 1982-ben szerzett magyar és francia nyelv és irodalom szakos oklevelet, majd ugyanitt doktori címet, 1997-ben. Magyar népköltészeti, névtani és nyelvművelő tárgyakat oktat. 2007-től az összevont Hungarológia, Roma és Judaisztika Tanszéket vezette, 2013-ban a Hungarológia, Roma és Héber Intézet igazgatója volt. Kutatóként a néprajz, a névtan, a nyelvművelés területein otthonos és termékeny (néphit, történeti szájhagyomány, népi játék, etnoasztronómia, etnomikológia, hely- és ragadványnevek). A legjelentősebb magyar etnomikológusként az általa kezdeményezett, a népi gombászat feltárásán alapuló kutatás nem csupán magyar, de világviszonylatban is kiemelkedő. Részt vesz a világ egyetlen etnomikológiai-mikológiai szaklap szerkesztésében. [caption id="attachment_131755" align="aligncenter" width="2560"] Lázár Csilla, a Márton Áron Múzeum alapítója vette át a díjat Fotók: László F. Csaba[/caption] Kimagasló életművekért járt díj A kitüntettek laudálása itt nem ért véget. Mint elhangzott: Lázár Csilla 1976. január 25-én született Csíkszentdomokoson. Iskoláit szülőfalujában, majd a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumban végezte. A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen 1998-ban szerzett angol–magyar tanári oklevelet. Tanárként tért vissza és tevékenykedett szülőfalujába, ma is ott él. 2010-ben hozta létre a Márton Áron Múzeumot Csíkszentdomokoson, azóta is fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a szent életű püspök életműve minél szélesebb körben ismertté váljon, a székely nemzet pedig példaként kövesse egykori püspökét. A Kárpát-medencei szintű társadalomtudományi vetélkedők és táborok révén, legutóbb, az idén februárban meghirdetett Cselekvő iskola online játék révén több száz diák példaképnek tekinti Márton Áront. A csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum létrehozása és vezetői feladatainak ellátása terén végzett munkájáért Magyar Arany Érdemkeresztet kapott. Kásler Magda sokoldalú előadóművészi tevékenysége, valamint az erdélyi magyar kultúra megőrzése érdekében végzett munkája elismeréseként szintén a Magyar Arany Érdemkereszt díjat érdemelte ki. 1980. május 30-án született Marosvásárhelyen. A marosvásárhelyi Maros Művészegyüttes népdalénekese, táncos szólistája. Tanulmányait a Bolyai Farkas Elméleti Líceum után a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen, valamint a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem koreográfia szakán végezte. Jelenleg a Magyar Táncművészeti Egyetem kirendelt tagozatának hallgatója Marosvásárhelyen. 2001-től alkalmazottja az intézménynek, melyben hivatásszerűen folytatja tevékenységét. A Maros Művészegyüttes az alapmunkahelye, ahol néptáncosként és népdalénekesként végzi tevékenységét, sok főszerepet alakítva az együttes műsoraiban. 2021-től a társulat női tánckarvezetője. 2003 óta az Öves zenekar énekese, akivel számos projektben vettek részt külföldön és belföldön. [caption id="attachment_131756" align="aligncenter" width="2560"] Kásler Magdának sokoldalú előadóművészi tevékenységéért is járt az elismerés[/caption] Hosszú évek munkáját ismerték el A kitartó közösségi munkáért is járt elismerés. Ambrus Lajos 1941. november 2-án született Korondon. Iskoláit szülőfalujában és Szovátán végezte, majd a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskolán szerzett tanári oklevelet. Atyhában, Siklódon, majd Korondon tanít és több mint két évtizeden át a Korondi Líceum aligazgatója, a Firtos Művelődési Egylet elnöke, 1990-es alapítása óta az évekig több ezer példányban megjelenő Hazanéző kulturális folyóirat alapító főszerkesztője. Nyugdíjas tanárként ma is Korondon él. A székely Sóvidék kulturális életében betöltött jelentős szerepe elismeréseként Ambrus Lajos a Magyar Arany Érdemkereszt kitüntetést vehette át. Székely Ferenc szintén a Magyar Arany Érdemkeresztben részesült, a néprajzi író 1951. június 5-én született a Kolozs megyei Pusztakamaráson. Írói, néprajzkutatói munkásságát több mint 20 néprajzi, helytörténeti monográfiai és interjúkötet fémjelzi. Széken, Ákosfalván, Havadon, Vadasdon és Erdőszentgyörgyön dolgozott, utóbbi helyen iskolai ügyintézőként. 2005–2006-ban könyvtárosi szakképesítést szerzett a BBTE kihelyezett könyvtáros szakán, ezt követően könyvtárosként dolgozott az erdőszentgyörgyi líceumban.   Elismerés a közösség szolgálatáért Szintén Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Veress László az erdélyi magyarság körében végzett több évtizedes közösségi szolgálata, valamint a helyi gyógyszerészet tárgyi emlékeinek megőrzése érdekében végzett tevékenysége elismeréseként. Veress László 1943. augusztus 4-én született a Maros megyei Nyárádszentannán. Felsőfokú tanulmányait a marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen végezte. 1975-ben főgyógyszerészi címet nyert, majd családjával 1980-ban Segesvárra költözött. A rendszerváltást követően, a megyében elsők között nyitott magángyógyszertárat. Az erdélyi magyar fiatalok nevelése, illetve az ott élő magyarság megmaradása érdekében végzett munkája elismeréseként Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetést kapott Biró Ferenc. A Hargita megyei 22. számú Szent Imre Cserkészcsapat vezetője 1965. február 6-án született Hosszúaszóban. Szülei 1969-ben költöztek Zetelakára, az általános iskolát ott, míg a középiskolát Székelyudvarhelyen végezte, ahol asztalos szakmát tanult. Iskolai évei alatt versenyszerűen sportolt. 1990-ben, az erdélyi cserkészmozgalom újjáalakulása idején részt vett a zetelaki cserkészcsapat megalapításában. 1991 márciusában tett cserkészfogadalmat Szovátán.

Adorján Zsófia



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!