Megemlékezést tartottak a Siculicidium-emlékműnél a madéfalvi veszedelem 258. évfordulója alkalmából. A péntek délelőtti főhajtás a Tamás József nyugalmazott segédpüspök által bemutatott szentmisével kezdődött. A megemlékezésen felszólalók – köztük Magyar Levente, Magyarország külügyi államtitkára – párhuzamot vontak az akkori és a mai európai történések között. A felcsíki Madéfalván gyülekeztek 1764 januárjában a csíki, a kászoni és a háromszéki székelyek képviselői azért, hogy Mária Terézia határvédelmi átszervezése ellen tiltakozzanak. Január hetedikén hajnalban a császári sereg megtámadta a falut, és különös kegyetlenséggel több száz embert mészárolt le. A vérengzés 258. évfordulóján a Szent Anna–Siculicidium-kápolnában a Tamás József nyugalmazott segédpüspök által bemutatott szentmisén imádkoztak az áldozatokért. Egyébként a szentmisébe a Siculicidium-emlékmű mellett felállított kivetítő segítségével is be lehetett kapcsolódni. A helyi fiatalok rövid verses-énekes előadása után Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szólt a jelenlévőkhöz. A megyeelnök párhuzamot vont 1764. január 7-e és napjaink eseményei között. – Az emlékezésen túl, a megemlékezés a hogyan tovább iránymutatásaként is kell szolgáljon. Nem szabad engednünk a nyomásnak, amikor a nyugati birodalom a székelység évezredes gondolkodásmódját szeretné megváltoztatni, azt a gondolkodást, amely egy évezreden át megtartotta közösségünket – mondta Borboly Csaba. Hangsúlyozta: ki kell állnunk magunkért – most éppen úgy látszik –, az Európai Unió egyes intézkedései ellen. Hozzátette: ez jelen esetben a most divatos, nem helyes korszellemmel való szembefordulást, a kitartást jelenti. – A helytállás mellett a mi szabadságunk záloga a soron következő anyaországi választásokon való minél nagyobb arányú részvétel is – hangzott el Borboly Csaba beszédében. Megemlékezés az emlékműnél A megyeelnök beszéde után a tiszteletadás résztvevői a Szent Anna–Siculicidium-kápolnától a turulmadaras emlékműhöz vonultak, ahol a Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar kíséretében elénekelték a himnuszt. A felcsíki település központjában összegyűltek sorában jelen voltak a pusztinai, illetve a bukovinai csángók képviselői, a székelyföldi települések polgármesterei és megyei elöljárók, illetve különböző intézmények vezetői, hazai és anyaországi politikusok. A köszöntőbeszédek sorát Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere nyitotta meg. Az elöljáró a történelmet idézte, és megemlékezett az ártatlanul lemészárolt székely ősökről. – 1764-ben vérfürdő volt, amely közel 250 székely életét követelte és festette vörösre a befagyott Olt folyó medrét. Őseinknek választaniuk kellett a maradás és a biztos pusztulás vagy az elvándorlás és az új élet kezdése között. Őseink kíméletlen és megalázó bánásmódban részesültek – hangzott el Szentes megemlékezésében. A polgármester a jelen helyzetre reflektálva elmondta, öröm az a tény, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkodik. – Nemcsak nemzetben gondolkodik, de tesz is érte, értünk, infrastrukturális téren és közösségeinkért egyaránt. Őseink megmutatták, mi a tartás, a tartáshoz pedig erős gyökerekre van szükség, amelyek jó mélyen beágyazódnak az anyaföldbe, és hogyha időnként el is kell hagynunk szülőföldünket, egészen biztosan mindig hazatérünk – zárta beszédét az elöljáró. Potápi Árpád János, a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára is megosztotta gondolatait az emlékező közösséggel. – Annak ellenére, hogy egy szomorú eseményre emlékezünk a mai napon, születésnap is a mai, hiszen minden rosszal egyben valami új is elkezdődik – kezdte beszédét Potápi. Hozzátette: a veszedelmet követően elvándorlásra kényszerülő székely ősök idegen földön új otthont hoztak létre. – Ennek őseim révén némiképp én is részese voltam, viszont most, a magyar állam 12 éve megkezdett munkájának köszönhetően elmondhatom, minden egyes alkalommal otthonról hazajövök. Köszönöm, testvéreim! – mondta Potápi. Kijelentését tapsvihar szakította félbe. Ezt követően az államtitkár a tavaszi választásokon való részvétel fontosságára hívta fel a figyelmet. Kitartás és a múlt igazsága Tánczos Barna környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter beszédében Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes ünnepi gondolatait is tolmácsolta, majd kiemelte, őseink kitartása minden esetben példaértékű kell legyen a jelen emberei számára. A múlt tanulságai kapcsán bátorságra is buzdított. – A székely nép bebizonyította, hogy mindent képes túlélni: háborút, elnyomást és járványt, nem lesz ez másként a mostani járvánnyal sem – mondta a miniszter. A megemlékező beszédek sorát Magyar Levente, Magyarország külügyi államtitkára és miniszterhelyettese zárta. Ő Szijjártó Pétert képviselte az eseményen, és elnézést kért a magyar külügyminiszter távolmaradásáért. Elmondta: Szijjártó egy hónap múlva korábbi ígéretének eleget tesz és ellátogat Székelyföldre. A külügyi államtitkár beszédében rámutatott, míg korábban a magyaroknak mindig keletről vagy éppen délről érkező csapások ellen kellett helytállniuk, a madéfalvi veszedelem idején éppen nyugatról, a keresztény világból érte őket a csapás, melyet annyi éven át védett. – Az akkori divat, úgy tűnik, napjainkra is megmaradt, az Európai Unió részéről állandó nyomás nehezedik ránk, de mi őseink kitartásából erőt merítve a végsőkig kitartunk álláspontunk mellett, ez ismét csak birodalmakra jellemző tempó. Viszont a magyar nép a történelemben számtalanszor bebizonyította, hogy akármekkora pofont is kapjon, mindig feláll, és amikor vissza kell azt adnia, olyat sújt, hogy ha nem is rögtön, de egészen biztosan összeomlik az a birodalom – mondta Magyar Levente. [caption id="attachment_141194" align="alignnone" width="1000"] A madéfalvi veszedelem 258. évfordulójának a megemlékező közössége. Őseink jellemére manapság is szükség van[/caption] A beszédek végén Tamás József nyugalmazott segédpüspök közös imára hívta a jelenlevőket, majd azt követően az emlékezők elhelyezték a kegyelet koszorúit az emlékmű talapzatánál.

Vlaicu Lajos