A Kárpát-medence leggazdagabb honfoglalás kori régészeti leletanyagát bemutató kiállítás nyílt meg tegnap este a Csíki Székely Múzeumban: a karosi két temetőből származó leleteket felvonultató tárlat a miskolci Herman Ottó Múzeummal való együttműködés eredménye. Dr. Pusztai Tamás az egyik vezérsírból származó anyagot mutatja be Az Elit alakulat 2.0 című kiállítást Erdélyben csak Csíkszeredában lesz látható, öt hónap múlva vissza is utazik az anyaországba. Tegnap az újságírók dr. Pusztai Tamás régész, a kiállítás kurátora vezetésével járhatták be a kiállítást. Ez alkalommal elhangzott, nehéz feladatnak bizonyult az anyag vándoroltatása, mivel a szállítás nagy szakértelmet igényel. Erről a folyamatról a múzeum Facebook-oldalán egy összefoglaló videó is megtekinthető. Mint a kurátor elmondta, nem igaz, hogy csak tárlatvezetéssel lehet bejárni egy kiállítást: az érdeklődő saját maga fedezi fel azokat az összefüggéseket. Ugyanakkor betekinthetnek a régészek munkájába is. A karosi két temetőben feltárt leleteket bemutató kiállítás három termet foglal el, az anyag sűrűje azonban a bástyateremben látható: régészeti laboratóriumra emlékeztető térben komplex múzeumtechnikai eszközök segítségével minden kiállított tárgyról számos információ tudható meg. A kurátor hangsúlyozta, hogy a kiállítás nem a honfoglalás tematikáját dolgozza fel, a hangsúly a két feltárt karosi temető leletanyagának bemutatásán van. Mint mondta, az ásatásokat Révész László végezte 1986 és 1990 között, összesen 92 sírt tárt fel a két temetőben. Az anyagot hatszáz oldalas kötetben mutatja be és értelmezi. A temetők egyik érdekességeként emelte ki dr. Pusztai Tamás, hogy a feltárt sírok 60 százalékában férfi volt, több fegyverrel ellátva. Mindegyik sír nagyon gazdag volt, ami annak tudható be, hogy a nomádok úgy tartották, az az érték, ami rajtuk van. Mindkét temetőből kiemelkedett egy-egy sírhely, amelyben több méltóságjelvényre bukkantak. Ez arra engedte következtetni a régészeket, hogy mindkét esetben vezér sírjáról van szó. Sikerült rekonstruálni több, a karosi temetőben eltemetett ember arcát: a koponyákról gipszmásolat készült, amelyeken az antropológusok elvégezték az arcrekonstrukciót. A kiállított tárgyak között van olyan koponya is, amelyen 3 centiméter átmérőjű lyuk tátong. – A csont szerkezete arra enged következtetni, hogy nem sérülés, hanem vallási célból végzett koponyalékelés nyoma látható a leleten – jegyezte meg a kurátor –, az ő hitük szerint az embernek van egy testlelke, amely a testtel együtt hal meg, és van egy szabad lelke, ami a fejben lakozik, a koponyalékelést pedig azért hajtották végre, hogy ez a lélek szabadon távozhasson. Tegnap este ünnepélyes keretek között nyitották meg a régészeti kiállítást. − Az itt bemutatott leletek a magyar régészet elmúlt száz évének és a magyarság történetének legfontosabb és legszebb tárgyi emlékei. Remélem, hogy egy közös, határokat átívelő, hosszú távú együttműködésnek a kezdete ez – emelte ki beszédében Potápi Árpád János, a magyar miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Dr. Szolyák Péter, a Herman Ottó Múzeum igazgatója arra keresett választ, hogy miért éppen Csíkszeredába került ez a tárlat. − Erre a kérdésemre a választ az idevezető út alatt meg is kaptam: amíg ide értünk Miskolcról, olyan útvonalon jártunk, ahol annak idején Árpád vezér emberei közlekedtek. Mi ezen az úton jöttünk végig. Egyből világossá vált számomra, hogy ez amolyan ütőér a magyarság számára – hangsúlyozta.

Szilágyi Dalma-Orsolya