Hatszázharmincnyolc magyarörmény honvéd adatait sorakoztatja fel legújabb kötetében a Bécsben élő dr. Száva Tibor-Sándor. A könyvet, amelyhez az ausztriai levéltári kutatás adatai mellett az egyes családokban szájhagyományként élő adatokat is felhasználta, ma délután 18 órától mutatják be Csíkszeredában, a Hargita Megyei Kulturális Központ pincetermében. Ajtay, Ajvász, Ágopcsa, Ákoncz, Balta, Bárány, Be­gidsán… Zakariás, Zárug, Zé­righ – összesen 638 frontharcos neve, személyi adata és háborús szereplése olvasható dr. Száva Tibor-Sándor kataszterében. Csaknem mind örmény nevet viselő magyar katona, az erdélyi magyarörmény családok teljes keresztmetszete, de a névsor még mindig nem teljes, véli a szerző, aki többéves levéltári kutatásainak eredményét tárja most a nagyközönség elé. Dr. Száva Tibor-Sándor 2005-ben már kiadott egy hasonló című könyvecskét, viszont 2014 tavaszától kutathatóvá váltak az I. világháborús dokumentumok a bécsi katonai levéltárban, így adattárát sikerült kibővítenie. A kutató munkája viszont most sem volt egyszerű, ugyanis a katonai levéltárban található I. világháborús dokumentumok 21 ezer levéltári dobozt tesznek ki, igaz, egy részük immár digitalizálva is a kutatók rendelkezésére áll. „Ennek ellenére vannak, akik most is kimaradtak a kötetből – írja utószavában dr. Száva Tibor-Sándor. – Ennek okait azzal lehet magyarázni, hogy sok esetben az elhunytak illetve eltűntek névsora megsemmisült a harcok idején, de a harctérről postázott veszteségi feljegyzések egy része is megsemmisülhetett a zűrzavaros időkben.” Az Erdélyi magyarörmények az I. világháborúban című kötet bevezetőjében a szerző röviden ismerteti a háború fontosabb mozzanatait és következményeit, bemutatja azokat az ezredeket, amelyekben erdélyiek is harcoltak. Külön fejezetben foglalkozik a székely hadosztály harcaival és azon belül is a magyarörmény Csíky János százados tevékenységével. Ugyanakkor dr. Száva Tibor-Sándor hangsúlyozza, hogy az I. világháborúban számtalan örmény származású magyar vett részt, de őket sem akkor, sem később senki nem minősítette a magyaroktól eltérő nációnak. „Ők magyarok voltak – írja a Bécsben élő szerző –, és a harcokban is becsülettel vállalták a magyar sorsközösséget s tüntették ki magukat a frontharcosok soraiban.” Róluk szól ez a kötet. A könyvet a szerző jelenlétében mutatják be Csíkszeredában ma 18 órától a Hargita Megyei Kulturális Központ pincetermében. Daczó Katalin