Nőtt a testnevelésórák látogatása alól felmentett diákok száma – ez derült ki abból a felmérésből, amelyet Izsák-Székely Lóránt szaktanfelügyelő juttatott el szerkesztőségünkhöz. A 2014/2015-ös tanév első félévéhez képest idén főként az 5–8. osztályosok körében emelkedett a tornaóráról felmentett diákok száma, a jelenség a városi és vidéki iskolákra egyaránt jellemző. [caption id="attachment_25574" align="aligncenter" width="620"] Gyermekek rúgják a labdát egy csíkszeredai iskola udvarán. Sokan azonban csak szurkolni szeretnek Fotó: László Róbert[/caption] Nem változtatnak jelentősen az iskolai testnevelésórák számát illetően az 5–8. osztályos új kerettantervek. A jelenlegi választható heti egy, illetve két tornaóra helyett megengedik, hogy a tanintézmények heti három testnevelésórát is tartsanak, amennyiben az iskolai közösség ezt kívánja. Ez viszont még mindig távol áll attól a heti kötelező három testnevelésórától, amelyet szakmailag helyesnek tartanék, és akkor nem beszélek a magyarországi példáról, ahol mindennap van tornaóra – állítja Izsák-Székely Lóránt. A testnevelés szakos tanfelügyelő szerint a diákok egy része az általános tanulmányi eredményét félti, azért kér felmentést a tornaóra alól, mert úgy gondolja, hogy fizikai felkészültsége nem felel meg az iskolai testnevelési norma által megköveteltnek, így nem is kaphat megfelelő jegyet. – Ez főként a középiskolai osztályokra jellemző, ahol a tanulók csak heti egy órában mozognak. Viszont ahhoz, hogy jól tudják teljesíteni a testnevelési normákat, rendszeres, de legkevesebb heti kétórás felkészülés lenne szükséges – részletezte a tanfelügyelő. A gimnazisták körében megugrott a felmentettek száma A tanfelügyelőség statisztikai adatai szerint az első félévben a megyében tanuló diákok 2,79 százaléka kapott felmentést a testnevelésórák alól, ez az arány a tavalyi tanév hasonló időszakában 2,58 százalék volt. A részletesebb adatokból az is kiderül, hogy jelentősen nőtt a felmentett tanulók száma az 5–8. osztályosok körében: idén a gimnazisták 3,22 százaléka nem jár tornaórára, míg a 2014/2015-ös tanév első felében a 2,48 százalékuk nem járt. – Az utóbbi években egyre kevesebb a különbség a vidéki és városi iskolák adatai között, sőt idén jelentősen megnőtt – 3,9 százalékra – falusi környezetben is a felmentettek száma a korábbi 2,14 százalékhoz képest. Ennek okát abban látom, hogy a vidéken tanuló fiatalok közül is egyre többen törekednek magas tanulmányi eredményre, főként a nyolcadikosok, akik a főtantárgyakra koncentrálnak, nem tartják fontosnak a testmozgást, tehát mellőzik ezt a tantárgyat – fejtette ki Izsák-Székely. Szükség van a normafeladatokra és a jegybéli értékelésre Bár Korodi Attila parlamenti képviselő és Tánczos Barna szenátor véleménye szerint a sport és a testnevelés oktatásában mentalitásváltásra van szükség: a gyermekek nem jegyet, hanem a képességeiket és az állóképességüket minősítő értékelést kellene kapjanak, a testnevelés-oktatásért felelős tanfelügyelő ezzel nem ért egyet. – A testnevelés, hasonlóan például a zene és rajz tantárgyakhoz, jelenleg hátrányos helyzetben van a romániai közoktatásban. A kerettanterv ezeket a tantárgyakat szinte kiegészítő, a sor végén kullogó tanórákként kezeli. Ha eltöröljük a jegyadást, akkor ezzel csak fokozzuk ennek a gondolatmenetnek a létjogosultságát – véli a tanfelügyelő. Abban viszont egyetért a két politikussal, hogy a romániai érettségi rendszerbe vissza kell állítani a testnevelést mint vizsgatantárgyat. – A jó képességű diákok hadd használják fel tudásukat és fizikai erőnlétüket a vizsgákon – mondja Izsák-Székely. A tanfelügyelőség statisztikai adatai szerint a legtöbb felmentett diák a középiskolákban van, az első félévben a 9–12. osztályosok 4,82 százaléka nem jár rendszeresen testnevelésre, míg az 1–4. osztályosok közül a diákok mindössze 1,12 százaléka hivatkozik orvosi felmentésre, és marad távol a tornaórákról. [box type="shadow" ]„A testnevelés, hasonlóan például a zene és rajz tantárgyakhoz, jelenleg hátrányos helyzetben van a romániai közoktatásban. Ezeket a kerettanterv kiegészítő, a sor végén kullogó tanórákként kezeli.”[/box] Pál Bíborka