Már több mint 17 000 tagja van annak a Facebook-csoportnak, amely az orvosok közalkalmazotti státusának megszüntetése mellett érvel, illetve méltányos fizetést követel számukra. A csoporthoz tartozó orvosok a tömeges felmondás, illetve az általános sztrájk kirobbantásának lehetőségéről is beszélnek. Minden bizonnyal a csatlakozók nagy száma késztette arra az egészségügyi minisztert, hogy személyesen reagáljon az elhangzottakra. [dropcap]Ó[/dropcap]ráról órára igen látványosan növekedett az a Facebook-csoport, amely az Orvosok készen az általános sztrájkra. Méltányos fizetéseket kérünk! elnevezést viseli. A csoportot az elmúlt hét utolsó napjaiban hozták létre, tagjainak száma szombaton már közel 17 500 volt, közöttük az ország minden pontjáról nagyon sok rezidens orvos, de szép számmal főorvosok is. A névjegyzékben néhány Hargita megyei szakembert is találtunk. Zúduló panaszáradat – Szinte naponta olvasunk orvosokról, akiket köztörvényes bűnözőkként tartóztatnak le. A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében visszaállították az orvosok közalkalmazotti státusát, így a törvény betűje szerint megvesztegetésnek minősül, ha a beteg hálából az orvosnak ad valamit. Még akkor is, ha az csak egy szál virág. A megfélemlítés indította el az elégedetlenség-lavinát – nyilatkozta lapunknak egy neve elhallgatását kérő fiatal Hargita megyei szakorvos, aki maga is csatlakozott a csoporthoz. – És mindeközben szó sem esik a rendszer valós problémáiról, a béremelésről vagy a munkahelyi körülmények javításáról – tette hozzá. A csoportban megszólaló szakemberek szavaiból pontosan kirajzolódik az a fizikai-szellemi környezet, amelyben dolgozni kényszerülnek. Többen beszélnek arról, hogy degradálódtak a munkakörülmények, elavult az infrastruktúra, gyakran hiányoznak a gyógyszerek és a fogyóanyagok, hogy nagy az orvoselvándorlás, de terítékre kerültek az orvosképzéssel kapcsolatos kifogások is, az, hogy annak színvonala egyre alacsonyabb, hiszen az egyetemeken is egyre kevesebb a jó oktató. – Ha valaki követi a csoportban zajló beszélgetéseket, láthatja, hogy ezek nemcsak a fizetés körül forognak, hanem a rendszer reális problémáit boncolgatják – mondta a fiatal szakorvos. Dr. Andrészek Csaba Székely­udvarhelyen dolgozó fül-orr-gégész főorvos is csatlakozott a csoporthoz. Azt mondja, 1990 óta mindegyik kormány a szőnyeg alá seperte az egészségügy finanszírozásának, az orvosok bérezésének problémáját, és rábízta a társadalomra, hogy hálapénz formájában oldja meg ezt. – Ennek eredménye, hogy hatalmas méreteket öltött az orvoselvándorlás. Ma az orvosi egyetemet végzettek 80-85 százaléka igényli azokat az iratokat, amelyekkel külföldre távozhat. Az itthon szakosodó maradék 15 százalék egy része, a tanulmányai befejeztével, távozik az országból. Így azokra, akik maradnak, egyre több munka hárul: van olyan intenzíves kollégám, aki havonta 12 éjszakát tartózkodik a kórházban. A társadalom részéről ugyanakkor egyre nő az elvárás az orvosok irányába, és ez óriási nyomást gyakorol a szakemberekre – fogalmazta meg a probléma lényegét. – Senki nem várja el, hogy Romániában is akkora fizetést kapjon orvosként, mint Nyugat-Európában, de ennyi év alatt mégis el lehetett volna érni egy decens szintet. A mostani döntés, miszerint az orvos közalkalmazott, olaj a tűzre. Hiszen gyakorlatilag 50 lejért vagy egy liter borért, amit egy beteg hálából ad – és persze, jószántából, mert a kondicionálást én magam is mélyen elítélem –, akár tíz évet is ülhet az orvos. Én is úgy látom, hogy 25 év után már csak drasztikus megoldások segíthetnek. Petíciót fogalmaztak meg Néhány napja, amióta a közösségi oldalon megalakult a csoport, zúdul a panaszáradat, szombat délután viszont már petíciót is megfogalmaztak a tagok, és azt is szóba hozták, hogy a panaszkodásnál tovább kellene lépni. A petíciójukban úgy fogalmaznak, hogy az egészségügyi dolgozók kritikus tömege radikális változtatásokat akar, és követelik a közalkalmazotti státusukkal járó jogaik és kötelességeik tisztázását, méltányos javadalmazást, civilizált munkakörülményeket. „Látni szeretnénk legalább egy újonnan épített kórházat. 40-80 éves, elavult, a kommunista időkből megmaradt infrastruktúrával dolgozunk. És igen, azt akarjuk, hogy legyen pénz gyógyszerekre, modern orvosi technológiát akarunk, és minden pácienst azzal az odafigyeléssel akarunk kezelni, amilyent mindenki megérdemel” – áll a petícióban. Ezenkívül profi kórházmenedzsereket követelnek, azt, hogy a minisztériumnak legyen rövid, közép- és hosszú távú stratégiája a hazai egészségügyi rendszer gondjainak orvoslására, hogy a politikai pártok olyan egyezséget kössenek az egészségügyi szakemberekkel, amelyet az elkövetkező 15-20 évben mindenki tiszteletben tartson, függetlenül attól, hogy melyik párt van hatalmon, és kérik az államelnököt, hogy közvetítsen az egészségügyi dolgozók és a döntéshozók közötti párbeszédben. Lesz sztrájk vagy sem? – Pesszimista vagyok mind a felmerülő tömeges felmondás, mind az általános sztrájk kirobbantásának tekintetében. Főleg azért, mert míg a családorvosok például ki tudnak állni a saját érdekeikért, és mindig elérik, amit akarnak, a kórházi orvosok nem ilyen egységesek – fogalmazta meg meglátását az általunk megkeresett, névtelenül nyilatkozó szakorvos. – Meglátásomban ez a csoport elsősorban arra jó, hogy lehetőséget ad a sok felgyűlt panasz kimondására, a frusztrációk levezetésére. A tömeges felmondás viszont nem olyan könnyen kivitelezhető, például a sebészi szakmákban nem lehet egyik napról a másikra kivonulni a magánszektorba. Esetleg olyan sztrájkot tudok elképzelni, hogy például egy hétig csak a sürgősségi eseteket látjuk el, azonban végül ennek is a betegek látják a kárát – mondta. – Látom annak a veszélyét, hogy ezt a kezdeményezést egyesek politikai tőke kovácsolására próbálják kihasználni. De ha nem teszünk valamit, soha semmi nem változik – adott hangot véleményének Andrészek doktor. – 2011-ben Szlovákiában is tömegesen felmondtak az állami egészségügyi intézményekben dolgozó orvosok. A helyzet oda fajult, hogy szükségállapotot kellett hirdetni az országban, Magyarországtól kértek kölcsön katonai orvosokat, hogy az állapotot áthidalják. És akkor rögtön lett pénzkeret arra, amire addig azt mondták, hogy nincs – emlékeztetett. Minden bizonnyal a Face­book-csoporthoz csatlakozók számának rohamos növekedését látva – hiszen az már szombat délutánra jóval meghaladta a hazai állami egészségügyi szférában dolgozó orvosok számát – szombat este Nicolae Bănicioiu egészségügyi miniszter ugyancsak Facebook-bejegyzésben reagált a történésekre. Kilátásba helyezte, hogy e hét folyamán, Victor Ponta miniszterelnök, illetve Eugen Teodorovici pénzügyminiszter társaságában találkozik az egészségügyi dolgozókat tömörítő szakszervezetek és az orvosok képviselőivel. [box type="shadow" ]Megugrott a riasztások száma a mentőszolgálatnál Harminc százalékkal ugrott meg az utóbbi napokban a Hargita Megyei Mentőszolgálatnál jegyzett hívások száma a korábbi időszakhoz viszonyítva, jelentős emelkedést a magas vérnyomással, illetve szívbetegséggel küzdőktől befutó riasztások száma mutat. – Úgy látszik, őket viseli meg a leginkább a hosszan tartó meleg, illetve a nagy hőingadozás, hiszen közel 30 fokos eltérés van a nappali csúcsértékek és a hajnali hőmérséklet között – mondta dr. Péter Szilárd, a mentőszolgálat igazgatója. Az ájulások, rosszullétek száma viszont nem nőtt, ami arra utal, hogy a lakosság igyekszik vigyázni, óvja magát a melegtől és figyel a folyadékbevitelre is. A szív- és érrendszeri betegek száma mellett az elmúlt időszakban jelentős növekedést mutat a közúti balesetek száma is, ami Péter doktor szerint szintén összefügghet a nagy meleggel. – Nem ritka az a nap, mikor két-három balesethez kell kivonulnunk. Nem beszélhetünk nagyon súlyos esetekről, inkább koccanásokról, kisebb-nagyobb sérülésekről, de úgy tűnik, a meleg megviseli a sofőröket. Az autóban fokozottabb az izzadás, a sofőrök nem isznak elég folyadékot, és ez a figyelem lankadásához vezet – magyarázta. [/box] Forró-Erős Gyöngyi