Oktatási filmnapokat rendez október 5–7. között a Csíki Moziban a Spektrum Oktatási Központ. A rendezvénnyel nemcsak a központ fennállásnak 20. évfordulóját és a névváltoztatást, hanem az oktatás világnapját, október 5-ét is szeretnék emlékezetessé tenni. A filmnapokról és a filmekről Lázár Csilla igazgatót faggattuk. – Hogyan válogatták össze a filmeket, milyen szempontok szerint? – Szerettünk volna olyan alkotásokat bemutatni, amelyek – szervezetünk céljával összhangban – az oktatásról, a nevelésről, az iskola szerepéről új és érdekes szempontok szerint szólnak, ugyanakkor filmes alkotásként is jók, érdekesek, vitára ösztönöznek. Fontos volt ugyanakkor, hogy új vagy viszonylag új filmek legyenek, ezért a vetítendő alkotások között egy sincs tíz évnél régebbi, de vannak alig egy-két éve készült alkotások is. Ugyanakkor, mivel a nyelvoktatás egyik legfontosabb tevékenységünk, igyekeztünk a filmek nyelvét tekintve is változatosságról gondoskodni. Az angol nyelvű filmek mellett vetítünk francia, német és spanyol nyelvűeket is. Mivel a nyelvtanulásnak, és főként a hallás utáni értés fejlesztésének egyik leghatékonyabb módja a filmnézés, a filmeket (egy kivétellel) nem szinkronnal, hanem (többségében magyar, egy film esetén román nyelvű) felirattal vetítjük. Mindegyik film nemzetközi rangú, különféle szaklapok és fórumok a legjobb oktatási filmek 10-es listáján szerepeltetik őket, magunk is így akadtunk rá legtöbbjükre. Igyekeztünk dokumentumfilmeket és fikciós filmeket is válogatni. A játékfilmeket mind elismert rendezők jegyzik, mindhárom esti film (Az osztály, A hullám és a Lazhar tanár úr) rangos nemzetközi fesztiválokon kapott elismeréseket. A dokumentumfilmeknél is figyeltünk arra, hogy „nézőbarát”, élménysz­­­erűségre törekvő alkotások legyenek, melyek akár egy tizenéves figyelmét is lekötik, a témát lebilincselően járják körül. További szelekciós szempont lehetett volna, hogy melyik filmnek tudjuk megszerezni a vetítési jogát, és melyiknek nem. Szerencsére – ha nem is volt könnyű – az általunk a nyár elején összeállított listáról csupán egyetlen filmet nem tudunk levetíteni azért, mert nem sikerült vetítési jogot szerezni. A gyártók, forgalmazók, rendezők, akiket megkerestünk, igen készségesek voltak, és nem zárkóztak el attól, hogy az amúgy igen borsos vetítési jogdíjból kedvezményt adjanak nonprofit, oktatási célú vetítésre. – Mit ajánlana különösen a nézők figyelmébe? Kiknek ajánlják elsősorban?  – A három esti játékfilm három nagyon eltérő alkotás, de mindhárom igen erős film. A szerdait, az Entre les murs-t (Magyar címe: Az osztály) ki ne hagyja senki, akit foglalkoztat az, hogy mi történik ma Európában, hogy van-e kulturális integráció, és hogy az iskola, a nevelés lemondhat-e arról az ambíciójáról, hogy próbáljon javítani azon, amit a politika minduntalan elront. A csütörtöki filmről, a Dennis Gansel rendezte A hullámról talán többen hallhattak. Azt hihetnénk, hogy az iskolában elharapódzó „diktatúrásdi” egy hajmeresztő antiutópia, ha nem tudnánk, hogy a film megtörtént eseményen alapul. A pénteki film sok szempontból a csütörtöki ellentéte: egy nagyon mélyről induló, de a néző morálját nagyon finom eszközökkel a végére mégiscsak megemelő szép lírai darab. A dokumentumfilmek közül valószínűleg nem mindegyik lesz mindenkinek egyformán érdekes. A szerda délutáni egy hosszú, de pörgős dokumentumfilm, elsősorban attól olyan hosszú, mert sorra vesz és különböző szempontok szerint értékel mindenféle, a spanyol kultúrkörben elérhető (köztük számos nálunk is ismert) progresszív, alternatív oktatási formát, próbálva megérteni, hogy miért jobbak – ha jobbak –, mint a „hagyományos” (de sok változatban létező) oktatási rendszerek. A rendezőnek, akinek ezt a projektjét a közönség pénzelte (az egyre elterjedtebb „crowdfunding”, azaz közösségi finanszírozás módszerével), utólag kellett is szabadkoznia, hogy nem egyik vagy másik oktatási rendszert, s végképp nem a tanárokat akarta bántani… Azoknak a szülőknek, akik érdeklődnek az alternatív oktatási lehetőségek iránt, mindenesetre jó alkalom, hogy számba vegyék, mi minden van a nap alatt. Csütörtök délután két dokumentumfilm lesz. A Malalának hívnak című film szereplője talán sokaknak ismerős, ő az a lány, akit – leegyszerűsítve – azért akartak megölni a tálibok, mert a blogján tanulási jogokat követelt a lányok számára. Nagyon jó motivációs mozi, minden iskolásnak tudom ajánlani, azoknak is, akik nemhogy – Isten ments! – meghalni, de reggel felkelni sem igen akarnak az iskoláért. A filmhez nagyon szakszerű oktatási segédanyagok készültek. Azoknak a tanároknak, akik szeretnék a filmet az iskolában a diákjaikkal átbeszélni, feldolgozni, angol nyelven oda tudjuk adni a tansegédletet. A másik csütörtöki mozi A finn csoda. Szerencsére nemcsak mi csodáljuk a finnek oktatási rendszerét, de a nálunk sokkal tehetősebb amerikaiak is, akik készítettek is egy dokumentumfilmet, kifejezetten a finn oktatási rendszer hatékonyságának titkát kutatva. Ehhez a filmhez magyar felirat mindmáig nem készült, a mi kollégáink készítik el erre az alkalomra, tehát akit érdekel a finn csoda, az jöjjön el, nézze meg, a megértéséhez nem elengedhetetlen az angol nyelvtudás. A péntek délutáni amerikai dokumentumfilm egy olyan témát dolgoz fel,amely immár két évtizede újra aktuális lett itt Erdélyben is: az egyház iskolafenntartó szerepét firtatja, mégpedig egy igen sikeres bencés projekt kapcsán. Vajon mi kell ahhoz, hogy az egyház nemcsak hogy átlagos, de kiváló iskolát működtessen, mégpedig hátrányos helyzetű diákok számára? Bízom benne, hogy az egyház iskolafenntartói jogát támogatók és megkérdőjelezők közül is sokan eljönnek megnézni A regula című filmet. – Lesznek a filmek kapcsán, esetleg a filmnapok összegzéseképpen beszélgetések? – Bár volt elsőre ilyen szándékunk, végül úgy döntöttünk, hogy a kétszáz fős moziterem, még negyedházas közönség esetén sem alkalmas igazi párbeszéd folytatására. Inkább azt szorgalmaznánk, hogy az osztálytermekben, munkahelyeken, baráti asztaltársasá­gokban folytatódjanak a beszélgetések, melyek jó ötleteket, új kezdeményezéseket teremthetnek az oktatás különféle területein. Egy beszélgetés azért mégiscsak lesz reményeink szerint. Ha a technika nem hagy cserben, A regula című film rendezőjét, Marylou Bongiornót fogjuk skype-on kapcsolni Newark-ból a vetítés után, tőle lehet majd kérdezni. Daczó Katalin