A csíkszentmiklósi közbirtokosságtól indult el az első faanyagszállítmány a Beszterce-Naszód megyei Somkerék egykori magyar iskolájának felújítására Hargita Megye Tanácsa a szórványbeli magyar közösségeket célzó Összetartozunk-programja keretében a tegnap reggel.

[caption id="attachment_3079" align="aligncenter" width="620"] Rakják az autót a somkeréki iskolának szánt adománnyal. Testvéri segítség[/caption]

Háromszéki Eszter haromszeki.eszter@hargitanepe.ro Egészségügyi vágásokból és kisebb kitermelésekből származó 1,5 köbméter fosz­ni­deszkával, 1,5 köbméter gerendával, egy fél köbméter cserép alá való léccel járul hozzá a somkeréki egykori magyar iskola felújításához a csíkszentmiklósi közbirtokosság – mondta el Pál-Lukács Miklós. A közbirtokosság elnöke hozzátette, szinte havonta kapnak hasonló kéréseket, általában a település intézményei, az óvoda, az iskola, az idősek otthona vagy az egyház fordul hozzájuk segítségért, és ezúttal is fontosnak érezték, hogy segítsenek, annak ellenére, hogy a kérés megérkezéséig nem is hallottak a Beszterce-Naszód megyei településről, ahol a 2011-es népszámlálási adatok szerint a 901 lakosból 244 magyar. Hargita Megye Tanácsát tavaly ősszel kereste meg Felszegi Imre somkeréki református lelkipásztor a kéréssel, hogy felújítaná az egykori iskolát, így biztosítva helyet és lehetőséget a magyar gyermekeknek anyanyelvük gyakorlására – ismertette a részleteket Becze István megyei tanácsos. Ennek nyomán kéréssel fordultak a megye valamennyi közbirtokosságához, hogy segítsenek a településen. Elsőként a csíkszentmiklósi közbirtokosság adott pozitív választ, de az árvátfalvi, a csíkvacsárcsi, a csíkszentmiklósi és a székelyszenttamási közbirtokosságok faanyaggal, a lókodi pedig pénzzel járul hozzá az iskola felújításához, és az ülkei IPA Company Kft. is faanyagot küld Somkerékre – tudtuk meg Becze Istvántól. A tanácsos kitért a programra is, amelynek keretében a megyei tanács segíti a szórványban élő magyarságot: az Összetartozunk-program ezelőtt hat évvel indult, amikor a megyei önkormányzat arra gondolt, hogy Hargita megyének – mint a legmagyarabb megyének – kötelessége odafigyelni azokra a településekre, ahol magyarok laknak. Ezért választották Beszterce-Naszód és Temes megyét, utólag pedig Aranyosszéket és Krassó-Szörény megyét, hogy az ottani magyar közösséget támogassák. Azóta nagyon sok közös programot szerveztek, kulturális rendezvényeket, családi kirándulások, gyermekprogramokat – sorolta Becze. Hozzátette, volt egy pályázati programjuk is, ezt azonban a számvevőszék kifogásolta, és most már bírósági végzés is van arra, hogy nem költhet a megyehatáron kívül a megyei tanács pénzt. Most azon dolgoznak, hogy valamilyen törvényi változást sikerüljön eszközölniük, hogy ezeket a közösségeket pénzzel is tudják támogatni – mondta az önkormányzati képviselő. Becze István különösen fontosnak tartja a közbirtokosságok pozitív válaszát, amikor – ahogy fogalmazott – az országban az egyik cirkusztéma az erdőgazdálkodás, hiszen ezáltal is bebizonyítják, hogy az itteni erdők jó kezekben vannak, és a vagyont, amivel a közbirtokosságok rendelkeznek, a közösség szolgálatába állítják.