Az idei szertartást múlt vasárnap tartották. Két lány vitte a koronát, közülük az egyik mindig abból a házból kerül ki, ahonnan abban az évben a körmenet indul. A plébános a díszpárnáról felemelve helyezte a virágokkal díszített koronát az egy méter magas körüli Szűzanya-szoborra, ami a templom Mária-szobrának a kicsinyített mása. Eközben elhangzott az Egészen szép vagy, Mária… ének, majd a plébános a közösséget, a fiatalokat, a családokat a Szűzanya oltalmába ajánlotta. Ezt követően körmenetre indultak: a szobrot négy fiú vitte vállon, új hordozóállványon. Oldalt hat fiú és hat lány gyertyával kísérte, jelképezve a Jelenések könyvében szereplő tizenkét csillagot. A kórus és a fúvószenekar vezette a menetet, amely a falu központján vonult végig, majd visszatért a templomba, ahol ifjúsági és népénekekkel folytatódott a szentmise. Az ünnep közösségi találkozással, kürtőskalács-kínálással zárult.

A kiválasztás rendje

A fiatalokat minden évben a 18 éves korosztályból kérik fel, akik a szüreti bál főszervezői is. Csíkmenaság négy falurészre – Alszeg, Középszeg, Felszeg és Pottyand – oszlik, ezekhez kapcsolódik Menaságújfalu is. Az ünnep évente más-más falurészből indul, így minden közösség sorra kerül. A kiválasztott lánynak vallásos családból kell származnia, és abból a falurészből, ahonnan indul a körmenet. A fiúknál szintén középiskolás vagy idősebb korosztályból válogatnak, ügyelve arra, hogy a szobor méltósággal legyen hordozható.

Új hordozó, új korona

Eddig a Mária-szobrot kézben vitték a fiúk egy régi, egyszerűbb állványon, amelyre drótpántokat tettek, azt díszítették fel virágokkal. Idén jelentős újítás történt: ifj. András Sándor fafaragó mester új, erősebb, vállon hordozható állványt készített. Emellett Mátéfi László új koronát alkotott a szoborra. Erdély Imre szerint így Csíkmenaságon is úgy viszik idéntől a Szűzanya szobrát, ahogyan a nagy kegyhelyeken szokás. Az új állvány egyben oltárfelületként is szolgál, így a jövőben is fontos szerepe lesz az ünnepségen. A falu számára ez nem csupán technikai újítás, hanem erős üzenet: méltósággal, vállukon viszik azt, aki nagyon fontos számukra, a Szűzanya szobrát, mint királynőjüket, akire hagyatkozva rábízzák életüket, hogy vezesse őket Szent Fiához életük folyamán.

Az ünnep eredete

A hagyomány 1954-ben kezdődött, amikor XII. Piusz pápa az Ad Caeli Reginam enciklikában május 31-ére Mária királynő ünnepét hirdette meg, és kérte a világ püspökeit, hogy ajánlják egyházmegyéiket a Szűzanya oltalmába. Csíkmenaság akkori plébánosa, Bakó Gábor szervezte meg az első körmenetet a fiatalokkal. A közösség kérésére az esemény évről évre megismétlődött, a kommunizmus néhány évét kivéve.

Élő Mária-tisztelet

A csíkmenasági hívek mélyen Mária-tisztelők. A fiatalokat tudatosan vonják be a koronázási ünnep szervezésébe: a szentgyónás mellett szentségimádás is része az előkészületeknek. Így tapasztalhatják meg, hogyan vezet Mária Krisztushoz.

– A felajánlásban az engesztelés mellett mindig benne van a kérés: a Szűzanya oltalmazza a gyermekeket, a fiatalokat, a családokat, és vezessen minket Jézushoz

– hangsúlyozta Erdély Imre.
Hozzátette: a fiatalok nem zárkóznak el az imádságtól, hanem nyitottan, lelkesen vesznek részt az ünnepen.

– A hívő embernek állandó kapcsolatban kell lennie Istennel. Nem mondhatjuk, hogy egyszer már imádkoztunk, és ezzel száz évre biztosítva vagyunk mindenben. A Szűzanya koronázása ezért számukra nemcsak hagyományőrzés, hanem eleven imádság, amely összeköti a közösséget a Jóisten világával és erőt ad a mindennapokhoz

– jegyezte meg a szervező.