Hirdetés

Korodi: nem lesz a csíkszeredai helységnévtáblák része a rovásírásos felirat

Nem lesz a Csíkszereda bejárataihoz kihelyezendő hivatalos helységnévtáblák része a város székely rovásírással írt neve, csupán a település határát jelző építmények utalnak a székely identitásra – hangsúlyozta csütörtökön Korodi Attila csíkszeredai polgármester egy román szervezet tiltakozására reagálva.

Hírszerkesztő: Molnár Raymond
Becsült olvasási idő: 4 perc
Korodi: nem lesz a csíkszeredai helységnévtáblák része a rovásírásos felirat
Képünk illusztráció Fotó: László F. Csaba

Hargita megye székhelyének elöljárója azután pontosított, hogy a Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma nevű szervezet azzal vádolta meg: etnikai alapon szándékszik megjelölni a város területét – számolt be csütörtökön az Agerpres román hírügynökség.

A csíkszeredai önkormányzati testület január végi ülésén határozott arról, hogy tervpályázatot ír ki a városbejáratok egységesítésére, és elfogadta az erre vonatkozó szabályzatot. Eszerint a vizuális megoldásoknak a székely identitásra, hagyományokra is utalniuk kell. Korodi Attila csütörtökön hangsúlyozta:

nem szándékoznak rovásírásos feliratot is tenni a helységnévtáblákra, csupán az ezeket tartó építmények utalnak majd a helyi közösség székely identitására, hagyományaira. A rovásírásos felirat a vizuális megoldás kis részét képezi

– mondta az Agerpresnek.

Hangsúlyozta: a romániai törvények szigorúan szabályozzák a helységnévtáblák kinézetét, kihelyezési módját. De az ezeket tartó építményekre engedékenyebb előírások vonatkoznak, a városok, megyék kidolgozhatnak a település, a régió identitását tükröző építészeti megoldásokat. Ezek a helyi közösség aktuális életére, hagyományaira vonatkoznak – húzta alá a polgármester, aki szerint más romániai település- és megyehatárokon is vannak hasonlók.

– Építészekhez, dizájnerekhez fordultunk, csapatokhoz, akik megrajzolnak egy vizuális identitást, amely szükséges és fontos, sőt egyedi is – idézte az Agerpres az RMDSZ-es elöljárót, aki szerint kapuról, obeliszkről vagy más építményről is szó lehet.

A székelyföldi magyar elöljárók számos korábbi döntését is kifogásoló Kovászna, Hargita és Maros Megyei Románok Civil Fóruma szerdai sajtóközleményében azt írta, volt már hasonló kezdeményezés, de a prefektúra megtámadta a közigazgatási bíróságon a helyi önkormányzati határozatot, így nem lehetett gyakorlatba ültetni.

Sértő, ahogy újra megpróbálják etnikai alapon megjelölni a város területét ezzel az úgynevezett ábécével, mely a város, a megye és az ország szinte teljes lakossága számára használhatatlan és kiolvashatatlan

– idézte a fórum közleményét a hírügynökség. Eszerint a fórum határozottan elítéli a kezdeményezést, és olyan hosszú távú, komoly projekteket kér, melyek egyesítik a régió lakóit, nem pedig szétválasztják.

A csíkszeredai polgármesteri hivatal sajtóosztálya korábban közölte, hogy a tervpályázatot február 20-án hirdetik meg, és a legjobb megoldások pénzjutalomban részesülnek. A tervezett megoldás nem lenne egyedi Romániában, sőt a település bejáratainál kihelyezett, a helyi közösség identitására, múltjára utaló más nyelvű feliratra is van példa Erdélyben. A kolozsvári városvezetés 2017-ben csak úgy volt hajlandó feltüntetni Kolozsvár bejáratainál a város román neve mellett a magyar és a német nevét is – melyre bírósági határozat kötelezte –, ha a háromnyelvű helységnévtábla mellé egy latin nyelvű tábla is kerül. A Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat arra utal, hogy Kolozsvár volt az első város a térségben, melyet a rómaiak municípiumi rangra emeltek. Emil Boc polgármester akkor úgy nyilatkozott: a Babeș–Bolyai Tudományegyetem történészprofesszorai javasolták a felirat kihelyezését a város dicső múltjára való utalásként – írja az MTI.



Hirdetés


Hirdetés
Hirdetés

Kövessen a Facebookon!