Egyrészt korábban feltételezett építéstörténeti dolgokat igazolt, másrészt újdonságokat hozott a csíkszentmihályi templom tövében végzett régészeti kutatás. Az ásatásra, akárcsak a napokban végzett falkutatásra azért volt szükség, hogy a felújítási terveket elkészíthessék. [caption id="attachment_38463" align="aligncenter" width="1400"] A torony nem gótikus, valószínűleg 17. századi Fotó: László Róbert[/caption] Viszonylag jó állapotban van, de ráfér a felújítás a csíkszentmihályi templomra, vélekedett Bogos Ernő építész, a felújítási tervek készítője. Az idén megyei tanácsi támogatással a terv elkészítéséhez szükséges kutatásokat végzik el: a régészeti feltárást, a falkutatást és a faanyagok vizsgálatát. – Mindezt azzal a célzattal, hogy a templom építésének a történetét ezekre a kutatásokra alapozva lehessen megfogalmazni, ugyanakkor kiindulási pontként szolgáljanak ahhoz, hogy a felújítás során milyen munkálatokat célszerű elvégezni – mondta a tervező. – Nem találtunk jelentős szerkezeti károsodást, de az évszázadok alatt elég sok beavatkozás történt az épületen, és részben eltűntek a templom régi, értékes elemei. Ezért, amennyiben lehetséges lesz, a különböző korokban egymásra rakódott rétegeket, a templom építéstörténetének, átalakulásának egyes részleteit szeretnénk bemutatni a felújítás során. Tégla a középkorból – A csíkszentmihályi templomról tudjuk, hogy egyik első periódusában, 1333–34-ben pápai tizedet fizetett, volt plébánosa, szerepelt a pápai tizedjegyzékben – magyarázta Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze. – Mivel a régi, Árpád-kori templomból nem maradt fenn semmiféle faragvány, se kapuk, se ablakok, ezért a mai templom történetét a késő középkortól ismerjük. A szentély keltezéséről több feltételezés is van, egyes vélemények szerint a gótikus boltozás valamikor a 15. század második felében történhetett. Ami újdonság az eddigiekhez képest, az, hogy beigazolódott, a templom hajója ennél a szentélynél korábbi. Ezt eddig is gyanítani lehetett, de kézzel fogható bizonyíték nem volt rá – tette hozzá a régész. – Azért mondom, hogy gyanítani lehetett, mert a hajó északi, belső falán van egy Szent László-legenda falkép, és a falkép a stílusa alapján a székelyderzsi műhelyhez köthető. A székelyderzsi falképen az 1419-es felirat szerepel, és elég valószínűnek tűnik, hogy ekkor tájt, a 15. század első felében készült a szentmihályi falkép is. Ami viszont különös és egyedi a korabeli csíki templomépítészetben, hogy a hajó építési anyaga kő és tégla vegyesen. Eddig nem találtunk téglát a középkori csíki egyházi épületeknél. A barokkban már sok téglát használtak, de a gótikus periódusnál régebbi templomok, sőt a gótikus épületek esetében sem nagyon találunk téglát. Itt viszont a hajó kő-tégla vegyesen, és ezt a hajót festették ki a Szent László-legenda képsoraival. A torony nem középkori Az is kibontakozott, hogy a korábbi sekrestye fele akkora volt, mint a mostani, és a hajó nyugati támpillérei nem gótikusak, hanem teljesen más a kiképzésük, mint a szentély gótikus támpilléreinek, és egy következő időszakban, talán a barokk periódusban épülhettek. A régészek megtalálták a korábbi, a mainál jóval kisebb cinterem visszabontott alapfalát is. Ugyanakkor annak ellenére, hogy eddig sokan a templom tornyát középkorinak hitték, most a falkutatás és a régészeti ásatás nyomán is bizonyítást nyert, hogy a torony nem gótikus, az alapozáshoz utólag épült hozzá, és viszonylag kései, valószínűleg 17. századi toronyról van szó. A torony csúcsíves ablakai – amelyek a félreértésre korábban okot adtak – másodlagosan felhasznált gótikus ablakok. A falkutatás megállapította, hogy a szentélyen a korabeli vakolatok szinte teljes felületen megvannak, és a kibontott gótikus ablakbélletnél egy kváderkiosztáson festmény jelenik meg, ami a külső falsíkra is ráfut, tájékoztatott Kósa Béla, a Csíki Székely Múzeum művészettörténésze. – Faragvány nyomára nem bukkantunk, de sikerült meghatároznunk a hajó magasításának a szintjét, és megállapítottuk, hogy a hajófal kívül is freskókkal volt borítva, a hajó magasításán pedig végigfut egy fríz. A torony földszintjén, a déli oldalon néhány kisméretű napóra-szerkesztést is találtunk. Csíkszentmihályon 750-800 római katolikus hívő van, emellett nagyon sokan a nyilvántartásban szerepelnek, de külföldön tartózkodnak, tudtuk meg Tankó Szilveszter-László plébánostól, aki 32 éve lelkipásztor, és több településen is javíttatott fel templomot. – A Jóisten mindig kirendelte a segítséget – mondta bizakodva. – Bízom a hívek és közbirtokosság támogatásában, hiszen két helységben már két ravatalozót is építettünk segítségükkel, amióta itt szolgálok. Daczó Katalin