A társadalmi – elit attól függ, melyik oldalról nézzük – a kiválasztás szóból ered, a legfelsőbb réteg kiválasztása az elit. Nemes László, a Magyarországi Doktoranduszok Országos Szövetségének megbízott elnöke szerint a szellemi elit kiválasztásában a kulcsot a doktoranduszok jelentik.

– Az anyaországi graduális képzésben részt vevő 250 ezer személyből nagyjából 8-9 ezer doktorandusz, viszont itt is van lemorzsolódás, és ezt az értéket kell leképezni a lakosság létszámára, ugyanis a közösséget is kell elemezni, amikor elitet elemzünk – mondta Nemes László.

A panelbeszélgetés során elhangzott, hogy a formális képzés már nem elég egy társadalmi elit meghatározásához. Az általános képzésen túl is kell adni valamit, hiszen a tudástőkékhez lassan mindenki hozzáfér. Szabó Á. Töhötöm, a Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet igazgatója szerint azzal, hogy az oktatáshoz manapság bárki könnyedén hozzáfér, az elitek legitimációja megszűnik.

– Ha elitekről beszélünk, társadalmitőke-eloszlásokról is beszélünk. Szoktunk azon siránkozni, hogy nem termelődik az elit. A legitimáláshoz meg kell határozni, hogy mikor tartozik valaki az elithez, és mikor nem – mondta az intézmény vezetője. 
A panelbeszélgetés résztvevői megegyeztek abban, hogy

azok a fiatalok lehetnek közösségük elitjei, akik valamilyen formában vissza tudnak hatni a szűkebb társadalmi közegükre, és annak hasznos tagjaivá tudnak válni.

Természetesen – tették hozzá – a kérdés az, hogy ezek a fiatalok mennyire versenyképesek szélesebb társadalmi körben.

Dr. Tonk Márton, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem rektora két oldalról közelítette meg a témát, egy általánosabb megközelítést használt, valamint az egyetemek felől történő megközelítést. A társadalmi elitet a következőképpen definiálta:

– Olyan halmazba tartozó egyének, akik magukon kívül képesek másokra is hatni. Tudnunk is kell, hogy kikben vannak meg ezek a képességek, ez az intézmények és különböző szervezetek feladata: megtalálni és kiaknázni. A másik megközelítés alapján: az egyetemen belül is van egy szűkebb elit, amely újabb kört nyit, és szintén hatnia kell másokra. A kizáró elitizmust kerülni kell – tette hozzá a rektor. Mint elmondta, a tehetségkeresés és -gondozás a következő szempontok alapján történik: bővített tanterv és ehhez való szelektív hozzáférés, objektív felmérés és személyre szabható haladás.

A beszélgetők az elit képzése kapcsán egyetértettek abban, hogy

el kell szakadni a tömegképzéstől, ha tehetséget keresünk.

Kiválasztás képzési tervre és egyénreszabottságra van szükség az intézetek részéről a tehetségek felkutatása terén. A társadalmi eliteknek felelősen kell gondolkodniuk a közösség kapcsán. Ha valaki egyetemista, az még nem jelenti azt, hogy a szellemi és társadalmi elit közé lehet és kell sorolni – értettek egyet a beszélgető felek.