A maroshévízi Urmánczy-kastély, a gyergyószentmiklósi zsinagóga és a csíkszeredai Vigadó épületét szeretnék műemlékké nyilváníttatni tulajdonosaik. Bár a műemlék státus felelősséggel jár és a műemlékké nyilvánítás nem olcsó mulatság, mégis ezekben az esetekben a gazdáik úgy látják, hogy az épületek előnyére válna a védettség. [caption id="attachment_42292" align="aligncenter" width="1000"] Az Urmánczy-kastély földszintjén közösségi teret alakítanának ki. Az emeleten kiállítóterem vagy szállástér működne Fotó: Szabó Tekla[/caption] Sajnos egy esetben már elkéstünk a műemlékké nyilvánítással – vélekedett Bakos László, Hargita Megye Kulturális Igazgatóságának igazgatója. – A gyergyószentmiklósi zsinagógát már körbeépítették, illetőleg kiadták az építkezési engedélyeket még mielőtt a műemlékké nyilvánítási folyamat megkezdődött volna, így már nem nagyon van amit tenni… A gyergyószentmiklósi ortodox zsidó hitközösség első zsinagógája adományokból épült 1926–27-ben és értékét emeli, hogy Székelyföldön – a marosvásárhelyin kívül – az egyetlen épen maradt zsinagóga. Ugyanakkor ez a zsinagóga őrzi Gyergyószentmiklós és környéke 1944-ben deportált csaknem ezerfős zsidó lakosságának emlékét, és a város történelmének fontos tanúja. Új lehetőség a kastélynak – Nagyon sok pénzbe került a dokumentáció összeállítása, a felmérési tervek elkészítése, de a műemlékké nyilvánításra két okból is szükség van: egyrészt, hogy ismertebbé váljon, másrészt, hogy pályázati források lehívására legyen esélyünk, másképp semmi esély nincs a felújítására – fogalmazott Szabó Tekla Katalin művészettörténész, a maroshévízi Urmánczy-kastély tulajdonosainak képviselője. Amint elmondta, a kastély tulajdonképpen jó állapotban van, akár látogatható is, sőt kezdetleges felújítások is történtek már, például a kommunizmus alatt húzott falakat kibontották, a vakolatrétegeket leszedték, így kerülhettek elő díszítőelemek, festések, de önerőből nem tudnák rendbe tenni. – Vegyes funkciót szeretnénk neki adni – közölte Szabó Tekla. – A földszint közösségi tér lenne, rendezvényterem, kávézó funkcióval, az emeleti részeken kiállítási tereket vagy szállástereket képzeltünk el (ez még nem teljesen végleges), és van egy óriási pince is, amit szintén hasznosítani szeretnénk. Ugyanakkor a helyi közösséget is szeretnénk jobban bevonni a kastély életébe. A kastélyt Urmánczy Jeromos, Urmánczy Nándor politikus testvére építtette 1903 és 1906 között. Szecessziós stílusú, és már kezdettől minden kényelemmel felszerelt, vízvezetékkel, központi fűtéssel, villanyvilágítással ellátott ingatlan volt. Kevés hasonló stílusú kastély maradt fenn. – Helyreállítva a környéknek egy éke lehetne – jegyezte meg a művészettörténész, aki kifogásolja, hogy nagyon elhúzódik a műemlékké nyilvánítás folyamata, még mindig nem került a bukaresti bizottság elé a dosszié, és nem is tájékoztatták őket arról, hogyan áll az ügy. Ráférne a státus Régi, egyedi és a kollektív tudatban jelentős szerepet tölt be – technikai, építészeti megoldásain kívül ezek a jellemzők is hozzájárulnak ahhoz, hogy a csíkszeredai Vigadó a műemléki státust elnyerhesse, részletezte Várday Zsolt építész, a Vigadó dokumentációjának összeállítója. Az épület homlokzata már korábban is védelem alatt állt, ugyanis védett utcaképnek a része, de maga az épület nem volt műemlék. Most az épületnek a csíkszeredai önkormányzat tulajdonában lévő északi szárnyát szeretnék helyi védettségi szintű, B kategóriás műemlékké nyilváníttatni. – Van néhány erős pontja, amiért megérdemelné a védelmet – mondta Várday Zsolt. – Egyrészt mint vigadó funkciójú, közösséget szolgáló épület, amely nem szálloda, nem vendéglő, nem kávézó, nem mozi, hanem mindennek az együttese. Ugyanakkor egy olyan műszaki kísérlet része, ami egyedivé teszi. Tervezője Szász Róbert, például hídépítészi képzettségét is kamatoztatta a szegecselt acél tetőszerkezet vagy az arra függesztett hengeres boltozat megalkotásánál. Különlegességét növeli, hogy az 1904 karácsonyán átadott épület a bécsi típusú szecesszió egyetlen képviselője Csíkszeredában. Szóval sok területen mutat olyan jellegzetességeket, amelyek miatt ráfér a műemlékké nyilvánítás. Füleki Zoltán alpolgármester kiemelte, hogy Csíkszereda nem bővelkedik régi épületekben, és ami van, azt különös gonddal szeretnék védeni, ehhez hozzájárulhat a műemléki státus, de az sem mellékes, hogy így lehetőségük nyílik uniós alapokra pályázni. – Szeretnénk a régi pompájába visszaállítani – hangsúlyozta az elöljáró. Bakos László, Hargita Megye Kulturális Igazgatóságának igazgatója elmondta, mindhárom épület dokumentációját továbbították a minisztériumba és várják a jóváhagyásokat, de a műemlékké nyilvánítás folyamata akár egy évig is elhúzódhat. Daczó Katalin