Kalákamozgalom Csinódon
A Csíkszentgyörgy községhez tartozó Csinódon szervezné meg az Ars Topia Alapítvány elnöke, Herczeg Ágnes táj- és kertépítész a következő kalákát, amelyen nemzetközi szakembercsoport, a helyiekkel közreműködve, építene újjá egy népi fürdőt. A kalákát rendszerint nyáron tartják, de a tervezés már elkezdődött.
Csinódon fognak kalákázni a szakemberek, akik már több székelyföldi gyógyhelyet is helyreállítottak az elmúlt években. A kalákamozgalmat Herczeg Ágnes táj- és kertépítész szervezi, Magyarországon, a Vajdaságban és Székelyföldön több mint húsz népi fürdőt építettek újjá vagy újítottak fel. Székelyföldön többek között dolgoztak Kászonújfaluban, Homoródkarácsonyfalván, Gyergyócsomafalván, Lázárfalván, Csíkszentkirályon, és még sorolhatnánk. Legutóbb Bálványosfürdőn, az Apor lányok feredőjét újították fel, és az alapítvány vezetője 2024 nyarán a Csíkszentgyörgy községhez tartozó Csinódon szervezné meg a kalákát. Mint a csíkszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottaitól megtudtuk, a helyi közösség képviselői már tartottak egy megbeszélést a tájépítésszel.
– Jó lenne megtalálni azt az egyensúlyt a helyi építkezésben és tájképben, hogy a település megtartó ereje ne csorbuljon, és a pozitív demográfiai növekedés is megmaradjon. Ennek az egyensúlynak a megtalálásában segítene Herczeg Ágnes, természetesen a helyi közösséggel karöltve. A kultúrtáj kialakítása, bármilyen beavatkozásról legyen szó, nagyon összetett és érzékeny dolog, csak úgy lehet sikerre vinni, ha a helyi közösség is akarja. Ha a megvalósításban részt vesznek a helyiek, a majdani faluképet mindenki egy kicsit a sajátjának érzi majd
– közölte Kocsis Erika községmenedzser.
Mint megtudtuk, a következő megbeszélést februárra tűzték ki, ekkor mutatják be a konkrét megvalósítási tervet a tájépítészek. Ezt a tervet egy fórumon fogják bemutatni a helyi közösségnek, hogy valóban olyan beavatkozások történjenek, amelyekkel a helyiek is egyetértenek.
Mint ahogyan Herczeg Ágnes a kalákamozgalomról szóló áttekintésében fogalmaz, a kalákák nemzetköziek, ötven vagy akár száz önkéntes vesz részt rajtuk, akik lehetnek egyetemisták vagy végzett szakemberek, és ilyenkor a helyiekkel együtt dolgoznak. A kaláka tehát szakmai tapasztalat is, és mint közli, tervezés és a megvalósítás indítéka nem az önmegvalósítás, hanem a hely, a közösség szolgálata, ráadásul a közös munka során barátságok alakulnak ki a szállást adó családokkal, így a faluturizmus alapjait teszik le.