borús égbolt
kevés felhő
szórványos felhőzet
KAPacitás-bővítés KAP-támogatásokból
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikájához (KAP) igazodó állatjóléti és élelmiszer-biztonsági követelményekről, illetve a farmfejlesztésre, tevékenységfenntartásra közvetlenül igényelhető és pályázati úton elérhető mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatásokról tájékoztatta tegnapi csíkszeredai rendezvényén a Csík térségi gazdálkodókat, önkormányzati és közbirtokossági vezetőket Hargita Megye Tanácsa.
[caption id="attachment_43887" align="aligncenter" width="4752"]
Számos érdeklődő vett részt a tegnapi rendezvényen. Első kézből Fotó: Domján Levente[/caption]
Az Európai Bizottság támogatását élvező KAP-népszerűsítő rendezvényt a Kapacitásfejlesztés a vidéki térségekben a fenntartható mezőgazdasági fejlődésért nevet viselő pályázat keretében szervezte a megyei önkormányzat: a projekt célkitűzéseit Borboly Csaba, a megyei tanács vezetőjének köszöntőbeszéde után Cilip Árpád, a projekt menedzsere ismertette. Ezt követően a szakemberek vették át a szót.
Az érdeklődők elsőként Püsök László főállatorvos, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság osztályvezetőjének előadását követhették, aki két fontos téma kapcsán is értékes információkkal szolgált. Püsök doktor egyrészt a tejtermelők számára az uniós tejhigiéniai követelményeket ismertette, de részletesen kitért a nyers tej és a tejtermékek lehetséges fertőzési, szennyezési forrásaira is. Elő adásában ugyanakkor a hústermelésben érdekelt gazdáknak is újdonságokkal szolgált: tájékoztatásukra az uniós kereskedelmi joggal rendelkező kisvágóhidak, illetve a tőkehúst kizárólag belföldi értékesítésre termelő községi vágópontok és a farmon belül létrehozható vágópontok engedélyezésének feltételeit ismertette. Mindhárom engedélyezési forma viszonylag kisszámú haszonállat vágására vonatkozik: az ovális bélyegzővel is együtt járó kisvágóhídon például az üzemeltető havonta 200 sertést, juhot és kecskét, vagy pedig havonta 40 szarvasmarhát vághat le, ám a létesítmény kihasználtsága vegyes vágás esetén sem lépheti túl a napi 5 számosállatot. A vágóközpontok vagy községi vágópontok esetében a havi szinten engedélyezett maximális vágási szám 100 sertésre, juhra és kecskére, illetve havi legtöbb 20 szarvasmarhára szorítkozhat, ám napi lebontásban ez sem haladhatja meg a 2,5 számosállatot. A saját farmon belül nyitható vágópontok napi vágási kapacitása legtöbb 1,5 számosállat lehet, a havi vágási keretet pedig a szakhatóság 50 sertésig, juhig és kecskeig, vagy pedig 10 szarvasmarháig engedélyezi.
A területalapú és állattenyésztési közvetlen támogatásokat ugyanakkor már Szőcs József, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársa mutatta be, rámutatva egyúttal azokra a leggyakrabban tapasztalt hibákra vagy gazdamulasztásokra is, amelyek súlyosabb esetben akár a támogatás elvesztéséhez is vezethetnek. Állattenyésztési támogatások esetében az állatazonosító jegyek hiányát, borjak kapcsán pedig a fülszámozásra szabott, az állat születésétől számított 20 napos határidő be nem tartását nevezte visszatérő problémának. Szőcs utóbbi kapcsán figyelmeztette a gazdákat: a tavaly tanúsított engedékenységet az APIA idén nagy valószínűséggel már nem ismétli meg. A területalapútámogatások esetében ugyanakkor a rosszul behatárolt vagy éppen nem megfelelően művelt parcellák okozzák a legtöbb gondot. Pedig érdemes odafigyelni a támogatásokkal járó vállalásokra: a különböző támogatási címekből összeadódó, hektáronként akár 400-500 eurót is eredményező pénzösszegek továbbra is a Hargita megyei mezőgazdasági termelők legfontosabb bevételi forrását képezik. 2015-ben például csak a lucernával bevetett területeik után hektáronként 526 eurós különtámogatásban részesültek a gazdák – mutatott rá a kifizetési ügynökség munkatársa.
A tegnapi KAP-tájékoztatón még két előadást hallhattak az érdeklődők: Nagy Dezső, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) intézkedéseit mutatta be, részletesen kitérve a farmfejlesztést, istállóépítést, eszköz- és traktorvásárlást, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését utófinanszírozásként vissza nem térítendő támogatással kecsegtető pályázati kiírások követelményeire és buktatóira is. Az előadók sorát Márton István, a megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója zárta, aki az egészséges, E-betű-mentes élelmiszerek előállítására és fogyasztására biztatta gazdahallgatóságát.
Domján Levente
Számos érdeklődő vett részt a tegnapi rendezvényen. Első kézből Fotó: Domján Levente[/caption]
Az Európai Bizottság támogatását élvező KAP-népszerűsítő rendezvényt a Kapacitásfejlesztés a vidéki térségekben a fenntartható mezőgazdasági fejlődésért nevet viselő pályázat keretében szervezte a megyei önkormányzat: a projekt célkitűzéseit Borboly Csaba, a megyei tanács vezetőjének köszöntőbeszéde után Cilip Árpád, a projekt menedzsere ismertette. Ezt követően a szakemberek vették át a szót.
Az érdeklődők elsőként Püsök László főállatorvos, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Igazgatóság osztályvezetőjének előadását követhették, aki két fontos téma kapcsán is értékes információkkal szolgált. Püsök doktor egyrészt a tejtermelők számára az uniós tejhigiéniai követelményeket ismertette, de részletesen kitért a nyers tej és a tejtermékek lehetséges fertőzési, szennyezési forrásaira is. Elő adásában ugyanakkor a hústermelésben érdekelt gazdáknak is újdonságokkal szolgált: tájékoztatásukra az uniós kereskedelmi joggal rendelkező kisvágóhidak, illetve a tőkehúst kizárólag belföldi értékesítésre termelő községi vágópontok és a farmon belül létrehozható vágópontok engedélyezésének feltételeit ismertette. Mindhárom engedélyezési forma viszonylag kisszámú haszonállat vágására vonatkozik: az ovális bélyegzővel is együtt járó kisvágóhídon például az üzemeltető havonta 200 sertést, juhot és kecskét, vagy pedig havonta 40 szarvasmarhát vághat le, ám a létesítmény kihasználtsága vegyes vágás esetén sem lépheti túl a napi 5 számosállatot. A vágóközpontok vagy községi vágópontok esetében a havi szinten engedélyezett maximális vágási szám 100 sertésre, juhra és kecskére, illetve havi legtöbb 20 szarvasmarhára szorítkozhat, ám napi lebontásban ez sem haladhatja meg a 2,5 számosállatot. A saját farmon belül nyitható vágópontok napi vágási kapacitása legtöbb 1,5 számosállat lehet, a havi vágási keretet pedig a szakhatóság 50 sertésig, juhig és kecskeig, vagy pedig 10 szarvasmarháig engedélyezi.
A területalapú és állattenyésztési közvetlen támogatásokat ugyanakkor már Szőcs József, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) munkatársa mutatta be, rámutatva egyúttal azokra a leggyakrabban tapasztalt hibákra vagy gazdamulasztásokra is, amelyek súlyosabb esetben akár a támogatás elvesztéséhez is vezethetnek. Állattenyésztési támogatások esetében az állatazonosító jegyek hiányát, borjak kapcsán pedig a fülszámozásra szabott, az állat születésétől számított 20 napos határidő be nem tartását nevezte visszatérő problémának. Szőcs utóbbi kapcsán figyelmeztette a gazdákat: a tavaly tanúsított engedékenységet az APIA idén nagy valószínűséggel már nem ismétli meg. A területalapútámogatások esetében ugyanakkor a rosszul behatárolt vagy éppen nem megfelelően művelt parcellák okozzák a legtöbb gondot. Pedig érdemes odafigyelni a támogatásokkal járó vállalásokra: a különböző támogatási címekből összeadódó, hektáronként akár 400-500 eurót is eredményező pénzösszegek továbbra is a Hargita megyei mezőgazdasági termelők legfontosabb bevételi forrását képezik. 2015-ben például csak a lucernával bevetett területeik után hektáronként 526 eurós különtámogatásban részesültek a gazdák – mutatott rá a kifizetési ügynökség munkatársa.
A tegnapi KAP-tájékoztatón még két előadást hallhattak az érdeklődők: Nagy Dezső, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság munkatársa az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) intézkedéseit mutatta be, részletesen kitérve a farmfejlesztést, istállóépítést, eszköz- és traktorvásárlást, továbbá a mezőgazdasági termékek feldolgozását és értékesítését utófinanszírozásként vissza nem térítendő támogatással kecsegtető pályázati kiírások követelményeire és buktatóira is. Az előadók sorát Márton István, a megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületének igazgatója zárta, aki az egészséges, E-betű-mentes élelmiszerek előállítására és fogyasztására biztatta gazdahallgatóságát.
Domján Levente
