– Hogyan értékelné az eddigi tevékenységét az RMDSZ Csíki Területi Szervezete élén?

– Úgy érzem, van amire büszkék lehetünk, egyénileg is, és a velem dolgozó csapatnak is. Az elmúlt választások alkalmával bebizonyosodott, hogy van támogatottsága az RMDSZ-nek Csíkban. A korábbi választások alkalmával Csík-térségben nagy volt a választói aktivitás, a területi RMDSZ-ek közül itt volt a legnagyobb, a román többségű megyékkel való összehasonlításban országos átlagot is meghaladta. Ez azt bizonyítja, hogy a csíkiak nem közömbösek az őket érintő kérdésekben, és véleményt nyilvánítanak. Ez a növekvő szavazati támogatás ugyanakkor azt is bizonyítja, hogy jól végeztük a munkánkat a területi szervezetben és a közösségünkben is. Folyamatosan arra törekedtünk, hogy minél szorosabb párbeszédet tudjunk kialakítani a lakossággal. Ez, úgy érzem, sikerült, persze mindig lehet jobban csinálni. Rengeteg pénzügyi támogatás érkezik a térségbe az RMDSZ munkájának köszönhetően, ezekből beruházások, megvalósítások lesznek, és ezért is fontos, hogy a lakossággal élő kapcsolatot tudjunk tartani, hiszen a beruházások, befektetések őket érintik, elsősorban ők lesznek a haszonélvezői. 

– Mit tart mandátuma legnagyobb megvalósításának? 

– A politikában az eredményt szavazatokban mérik, itt sikeresek voltunk. Ez nem fog változni. De az RMDSZ Csíki Területi Szervezete nem kifejezetten politikai szervezet, hanem egy ernyő, ahol a közösségünk minden szelete meg tud jelenni, teret kérhet magának. Úgy értékelem, hogy ezt Csíkban jól megoldottuk, hisz szoros, szinte elválaszthatatlan együttműködések jöttek létre a gazdaszervezetekkel, vállalkozói szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel, de fontos megemlítenem, hogy a nőszervezet egyre aktívabb, az időskorúakkal is sikerült együttműködést létrehozni. Talán már nagyon kevés olyan rendezvény, esemény van Csíkszéken, hogy ezek a szervezetek ne lennének ott, szinte napi szinten vállalva feladatokat. Azt gondolom, hogy csapatomnak és nekem is ez a legnagyobb megvalósítás, sikerült közösségi szinten dolgozni. Ugyanakkor komoly háttérmunka zajlik, folyamatosan dolgozunk a közép- és hosszú távú jövőképen, stratégiákon, s legnagyobb örömömre ehhez a munkához csatlakozott a csíki értelmiség is, orvosok, művészek, mérnökök, pedagógusok. Valószínű, van egy szűkebb csoport is, akik bírálóim, s ez így van rendjén, szerintem mindenkinek vannak és lesznek kritikusai. 

– Többször említette a csapatát. Kiről, kikről van szó?

– Elsősorban Becze István ügyvezető elnök és Hajdu Gábor TKT-elnök segítette napi szinten munkám, illetve a területi szervezet munkatársai. De számíthattam a csíki polgármesterekre, nagyon jól tudtam haladni Korodi Attila, Csíkszereda polgármesterével, megszüntettük az előző időszakban fennálló térség–város ellentétet, és vállvetve dolgozunk. Nagyon sok az önkéntes, akik munkahelyük, egyetemi tanulmányaik mellett feladatot vállalnak, vagy épp támogatásunk, tanácsunkat kérik. Heti szinten rendszeresen megbeszéljük közös dolgainkat a csíki községek vezetőivel, de sikerül jó együttműködést kialakítani a fiatalokkal, a nőszervezettel, egyházaink elöljáróival, nyugdíjasokkal és megannyi civil szervezettel együtt végezhető munkára. Számomra ez a csapat! Az elmúlt évben többen is csatlakoztak a csapathoz, aminek kifejezetten örülök. Mindig is mondtam, hogy a fiatalok mintha el lennének hanyagolva, amikor döntéshozatalról van szó. Mi, itthon ezen igyekszünk folyamatosan javítani. Így, hogy fiatalokkal dolgozunk együtt, úgy gondolom, sikerül elérnünk a fiatalokhoz, és igazi párbeszéd tud kialakulni az ifjúsággal. Fontos, hogy a különböző stratégiák készítésekor a fiatalság is hangsúlyosan jelen legyen, és az őket érintő kérdésekben legyen meg hozzájuk a megfelelő csatorna.

– Hogyan látja politikai ellenfeleit? Eléggé különutasnak állítják be Önt.

– Különutasság az érdekes felvetés, hisz ugyanazért dolgozunk, és mivel minden politikus egyénisége más, mindenkinek megvan a saját módszere, hogy eljusson a választókhoz. Akinek egy politikai szervezeten belül, mint az RMDSZ, nincs egyéni és hiteles politikai cselekedete, annak általában nincs elképzelése sem. Az emberek nem ezt várják el. S lehet a lassan közel százezer embert különutasnak címkézni politikai ellenfeleim által, de ez számukra bántó, lekezelő, főleg a szavazatukért küzdő jelöltek részéről. A választók tiszteletét, a velük való párbeszédet sohasem lehet különutassággal címkézni, ezzel azokat marasztalja el versenytársam, akik még szeretnének RMDSZ-es politikussal párbeszédet folytatni.
Jobban szerettem volna, ha a vita arról szól, hogyan növeljük a csíki emberek bizalmát az RMDSZ iránt, ki mit kell tegyen s miként? Ma talán erre lenne a legnagyobb szükség, a jövőre vonatkozó elképzelések versenyezzenek. A személyeskedés és övön aluli támadások helyett, amit ezekben a napokban kapok, és sajnálom azt a sok megfélemlített csíki helyi RMDSZ-vezetőt, akit félelemkeltéssel próbál a versenytársam álláspontváltásra bírni. Azt gondolom, ahol félelem van, ott megszűnik a demokrácia. 

– Többször elhangzott, hogy Ön nem egy közkedvelt személy a központi RMDSZ-nél. 

– A politikában nem a szimpátia a fontos, hanem a szavazói érdekérvényesítés. Ha a közösségi érdek a prioritás, akkor szinte mindegy, hogy politikustársak kedvelnek vagy sem, a fontos az, hogy mindenki a saját helyén tegye a dolgát. Néha azoktól, akik nem találnak kivetnivalót munkámban, de el akarják bagatellizálni az eredményeket, hallom, hogy a kommunikációm nem a tisztségemhez méltó. Viszont ez nem kommunikáció, hanem egy valós párbeszéd, amelyet a felmérések szerint a Hargita megyei emberek négyötöde el is vár. Az is lehet, így lett meg a parlamenti képviselethez szükséges 5% 2000-ben például, amikor egy hajszál választotta el az RMDSZ-t az 5% alatti választási eredménytől, és említhetem a 2019-es EP-választást, mely szintén nagyon szoros volt, és amely során szintén kiemelkedő volt a csíki, hargitai eredmény. S ha ez lesz megint szükséges ahhoz, hogy megmaradjon az erdélyi magyar parlamenti képviselet, akkor akár kapuról kapura járok, s tettem ezt akkor is, amikor még nem volt közösségi média. Viszont soha nem használtam fel a közösségi médiát arra, hogy a szervezeten belüli vitákat, nézeteltéréseket lerendezzem, mint például kritikusaim.

– A tusnádfürdői esetre gondol?

– No, az egy szemléletes példa. Ott van, hogy eltelik három év, a szervezetnek nincs legitim vezetője, ugyanakkor a szervezet nevében eljárnak. Én el tudom fogadni, hogy zavarja a jelenlegi alpolgármestert Kolozsvári Tibor személye, de nekem, mint területi elnöknek, olyan személyt kellett oda nevesítenem, akiben én megbízok, hogy elvégzi a munkát. Nem fosztottam meg senkit a lehetőségtől, hanem igazából most kap lehetőséget az alpolgármester, hogy legitim módon megszerezze a tusnádfürdőiek támogatását, s legyen ő az elnöke a helyi szervezetnek, s majd legyen a helyi RMDSZ-nek polgármesterjelöltje Tus­­nád­fürdőn. A megbízott vezetőnek egy dolga van: szervezze meg a helyi tisztújítást. Nem fogja se a tanácsosi, se az alpolgármesteri munkát számonkérni, az a lakosság dolga. De ez az ügy is jó példa arra, hogy versenytársaim nem a saját koncepciójukkal próbálnak támogatást szerezni, hanem az én lejáratásom a legfontosabb feladat, mind a közösségi médiában, mind a sajtós kapcsolataik révén, s ennek viszont nem szabadna az RMDSZ-ben előfordulnia. 

– Térjünk vissza a kommunikációra, gyakran mondják, hogy inkább influenszer, mint politikus. 

– Minden politikus influ­enszer, azaz véleményvezér is kell legyen egy időben. Ez egy új dolognak tűnik, de igazából régebb is így volt, mikor nem volt internet. Akkor is voltak követők, csak ők nagyterembe, nagygyűlésre jártak. Látni kell, hogy nagyot változott a kommunikációs eszköztár, a csatornák. A hagyományos sajtó átalakulóban, a megszokott hírportálok látogatottsága stagnál, az információszerzés átkerült a közösségi médiába. Én mindig is közvetlen kapcsolattartás híve voltam, régebb, hetente legalább egyszer minden térségbe elmentem, ezt teszem ma is, de kibővítettem a kapcsolattartást a közösségi média eszközeivel. Fiatalok jelentős része TikTok-, nagyjából minden generáció, kiváltképp a középkorúak Facebook-, a hölgyek egy része pedig Instagram-követő. Ha mindenkit el akarok érni, akkor jelen kell lennem mindenhol. Lehet bírálni, kritizálni, de a Covid-időszak alatt bebizonyosodott, hogy egy rendkívül hatékony eszköztár ez. Orbán Viktor miniszterelnök úrnak is lett TikTok-oldala közben, az RMDSZ-en belül viszont hiányzik, s talán ezt a jövő évig lehet pótolni. Szükség lenne egy stratégiai útmutatóra a kommunikációra vonatkozóan a kampányidőszakokon kívül is, talán tudnánk abban segíteni sok helyi elöljárónak, akár külső szakemberek bevonásával, hogy körvonalazzák a kommunikáció mikéntjét. De úgy gondolom, hogy amíg a romániai magyar sajtó is lényegében a közösségi médián próbálja olvasóit elérni, ugyanakkor ezt felrója egy politikusnak, akkor az csak értelmetlen szócséplés. 

– Milyen kihívásokra számít a jövőben? 

– Nehéz év áll előttünk, öt választás lesz. Ugyanakkor látjuk, hogy a kormány intézkedései révén ellehetetleníti a kulturális és közösségi élet szervezését. Nem kellene téma legyen, hogy épp van kedvem vagy sincs szavazni menni. Négyévente vannak választások, nagy luxus nem beleszólni a minket érintő kérdésekbe. 
Én azt szoktam mondani, ha van idő a fotelből hozzászólást írni Facebookon, akkor ugyan mibe kerül szavazatunkkal is véleményt nyilvánítani? Vagy akár a negatívnak írt jelenség megoldása érdekében együtt cselekedni? Szeretném, ha a véleménnyel rendelkező emberek közül azok, akik leragadnak a véleménynyilvánításnál, vezetésem alatt minél többen vegyenek részt a jelzett probléma megoldásában is. Ez az, ami több, ez az, ami csíki!
Gondoljunk csak bele, az európai parlamenti választáson 5 százalék alatti eredmény esetén megszűnik az erdélyi magyarság önálló európai képviselete. Itthon, a parlamenti választásokon 5 százalék alatt lenullázódik az RMDSZ legitimitása. Nem kétséges, az AUR kormányzatra gyakorolt hatása erősödni fog, négy év múlva esély van arra, hogy eltörlik az alternatív küszöböt, vagyis megszűnhet az erdélyi magyarság önálló parlamenti képviselete is 5% alatti eredmény esetén. Ezek fényében kell mérlegelni, mennyit számít, ha az ember nem megy el szavazni. De ne legyünk borúlátóak. Csíkban azt látom, nem közömbösek az emberek. Ahhoz, hogy a hatszázaléknyi magyarság elérje az 5 százalék fölötti eredményt, ezáltal bejutást biztosítson az RMDSZ-nek az itthoni parlamenti választásokon, legalább 80 százalékuk részt kell vegyen a szavazáson. Ehhez pedig nagyban hozzájárulnak a csíki, Hargita megyei szavazók, ugyanis a magyar részvétel, az RMDSZ támogatottsága országos szinten magasabb itt. Ha ez a hajlandóság csökken, a fentiek fényében el tudjuk képzelni, mi lesz a következménye.
 

Szeptember elsején fogadta el az RMDSZ Csíki Területi Szervezete Küldötteinek Tanácsa (TKT) a 2023-as területi tisztújítások ütemtervét és módszertanát. Ennek értelmében első körben a területi elnöki tisztújításra és a Szövetségi Küldöttek Tanácsa (SZKT) küldötteinek megválasztására kerül sor. Eddig ketten jelezték, hogy indulnak a területi szervezet elnöki tisztségéért: Borboly Csaba leköszönő elnök, illetve Tánczos Barna volt környezetvédelmi miniszter, RMDSZ-es szenátor. Tánczos Barna szombaton közösségi oldalán videóüzenetben jelentette be, hogy megpályázza az RMDSZ Csíki Területi Szervezetének elnökségét. „Célom az, hogy tudásomat, tapasztalatomat alázattal a közösség érdekébe állítva olyan szervezetet építsünk, amelyben mindannyian jól érezzük magunkat, amelyre mindannyian büszkék vagyunk, és amellyel minden csíki székely ember azonosulni tud. Hiszek abban, hogy egymást meghallgatva igazi csapatot tudunk alkotni a csíki emberekkel” – írta a bejegyzésben. Az elnöki tisztségre a jelentkezés ma zárul.