Ünnepi szentmisével kezdődött a szoboravató Csík­szent­tamáson. Tamás József, a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyugalmazott segédpüspöke a Csík­szent­tamásról származó plébánosok jelenlétében imádkozott a községben született plébánosokért, illetve új papi hivatásokért. A szentmise után a hívek keresztaljába tömörülve vonultak a település központi parkjába az 1606-ban született Szenttamásy Máté most elkészült mellszobrához.

Az egybegyűlteket köszöntő Ked­ves Róbert, Csíkszenttamás pol­gármestere azt mondta, történel­mi pillanatoknak lehetnek tanúi, nemcsak azért, mert községük első köztéri szobrának avatóján vesznek részt, hanem azért is, mert egy olyan egyházi elöljáró szoboravatójának tanúi, aki az 1600-as évek elején Csíkszenttamáson született, 1644–1653 között Csepel plébánosa volt, plébánossága mellett a helyettes főesperességi tisztséget is betöltötte, majd csornai préposttá lépett elő. 1659-től Korbávia címzetes püspöke, majd 1667-től Erdély választott püspöke lett egészen 1676-ig.

– A mai szoboravató története több mint egy éve kezdődött, amikor Szabó Lajos plébános úr, községünk szülöttje hosszú munkássága után nyugdíjba készült és felkeresett, hogy könyvtárának jelentős részét szülőfalujának adományozná. Ugyanakkor felajánlotta, hogy közös összefogással anyagilag is támogatná Szenttamásy Máté szobrának kivitelezését. Örömmel fogadtuk felajánlását, időközben Tamás József püspök úr is csatlakozott a szobor kivitelezési munkálatainak támogatásához, hiszen az édesanyja révén ő is Csíkszenttamásról származik. Ami akkor egy szép álom volt, az ma valósággá vált – részletezte a szoboravató előzményeit a település vezetője. 

– Az alkotás figyelmeztet múltunk örökségére, és jelenlétével int, hogy a tudás és az Istenbe vetett hit erejével szolgái maradjunk – mondta a polgármester. Hozzátette: a szobor talapzatába időkapszulát helyeztek el, ezáltal is üzennek a jövő nemzedékének.
Tamás József nyugalmazott segédpüspök köszöntőjében kiemelte: Szenttamásy Máté működésének nagy része távol esett szülőhazájától, mégis életének példájával, a katolikus egyházért vállalt szolgálatával példaképévé vált népének azzal, hogyan kell helytállni ott, ahová vezérli az Isten az embert.

– Szenttamásy Máté püspök szobra a jótevők jóvoltából itt fog állni ebben a parkban, idézve történelmünknek egy olyan korszakát, amely hitbeli megmaradásunkért is folyt. A szobor itt fog állni és tanúsítja kegyeletét e kornak a múlt iránt, de a jövőbe vetett reményét is. A szobor itt fog állni biztatásképpen arra, hogy semmit sem kímélve lépjünk e szobor által megörökített püspök nyomába és bátran álljunk ki önazonosságunkért, hitünkért, keresztény és székely értékeinkért – mondta a segédpüspök, majd megemlékezett a tíz csíkszéki származású püspökről is.
A szobor leleplezését követően Szabó Lajos csíkszenttamási születésű címzetes kanonok, nyugalmazott plébános is szólt a jelenlévőkhöz. Úgy fogalmazott: az Úr megadta azt a nagy ajándékot, hogy 346 év után ebbe a faluba visszatérhetett Szenttamásy Máté, a falu szülöttje, Erdély választott püspöke. Hozzátette: a szobor figyelemfelkeltő, tanító és erősítő lehet a falu minden lakosának.

– Szenttamásy Máté a sok évszázados Csipkerózsika-álmából fel­ébredt, és ébredése nekünk szól. Múltunkat, történelmünket, hagyományainkat meg kell őriznünk, védenünk kell, fel kell újra fedeznünk, meg kell tartanunk – hangsúlyozta Szabó Lajos. A beszédek sorát Varga Mihály felső-háromszéki szobrászművész köszöntője zárta.

Az ünnepet szavalat, az ifjúsági fúvószenekar és a helyi egyházközség kórusának előadása tette meghittebbé. A szoboravató a himnuszok eléneklésével zárult.